Január 25-én Szent Pál apostol megtérését ünnepeljük. A legkisebb az apostolok között — így ír magáról. Nem találta méltónak magát az apostoli címre, mivelhogy korábban vezető szerepet töltött be a keresztények üldözésében.
1Saul még mindig lihegett a dühtől, és halállal fenyegette az Úr tanítványait. Elment a főpaphoz, 2s arra kérte, adjon neki ajánlólevelet a damaszkuszi zsinagógához, hogy ha talál ott embereket, férfiakat vagy nőket, akik ezt az utat követik, megkötözve Jeruzsálembe hurcolhassa őket. 3Már Damaszkusz közelében járt, amikor az égből egyszerre nagy fényesség ragyogta körül. 4Földre hullott, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” 5Erre megkérdezte: „Ki vagy, Uram?” Az folytatta: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. 6De állj fel és menj a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned.” 7Útitársainak elakadt a szavuk, mert hallották a hangot, de látni nem láttak semmit. 8Saul feltápászkodott a földről, kinyitotta a szemét, de nem látott. Úgy vezették be Damaszkuszba, kézen fogva. 9Három napig nem látott, nem evett és nem ivott. 10Damaszkuszban volt egy Ananiás nevű tanítvány. Az Úr egy látomásban megszólította: „Ananiás!” „Itt vagyok, Uram!” – felelte. 11S az Úr folytatta: „Kelj fel és siess az Egyenes utcába. Keresd meg Júdás házában a tarzuszi Sault. Nézd: imádkozik; 12és látomásban lát egy Ananiás nevű férfit, ahogy belép hozzá, és ráteszi a kezét, hogy visszanyerje látását.” 13Ananiás tiltakozott: „Uram, sokaktól hallottam, hogy ez az ember mennyit ártott szentjeidnek Jeruzsálemben. 14Ide pedig megbízatása van a főpapoktól, hogy bilincsbe verjen mindenkit, aki segítségül hívja a nevedet.” 15 Az Úr azonban ezt válaszolta neki: „Menj csak, mert választott edényem ő, hogy nevemet hordozza a pogány népek, a királyok és Izrael fiai között. 16Megmutatom majd neki, mennyit kell nevemért szenvednie.” 17Ananiás elment, betért a házba, és e szavakkal tette rá kezét: „Saul testvér, Urunk Jézus küldött, aki megjelent neked idejövet az úton, hogy visszakapd szemed világát, és eltelj a Szentlélekkel.” 18Azon nyomban valami hályogféle vált le szeméről, és visszanyerte látását. Felállt, megkeresztelkedett, 19majd evett és erőre kapott. A következő szombaton határtalan volt a csodálkozás a damaszkuszi zsinagógában, amikor Saul fölállt, és a farizeus biztos szentírásismeretével bizonyította az elnémult hallgatóság előtt, hogy a Názáreti Jézus valóban a megígért Messiás. Azt is elbeszélte nekik, amit maga átélt, és hogy ő már a Krisztusé. Akkor kitört a fölháborodás vihara, Pálnak menekülnie kellett. (ApCsel 9)
Az ünnep ennek a fordulatnak állít emléket. Megtérésének Krisztus új szószólója névcserével adott nyomatékot. Ettől kezdve a zsidó Saul helyett római nevét, a Paulust használta. A névcsere jelképes: az eredeti Saul a zsidók szálfatermetű első királya volt, a latin paulus jelentése pedig kicsiny. Meghívatásával együtt Pál fölismerte, hogy az evangéliumnak a pogányok közötti hirdetése az ő feladata.
Életéről kevés információnk van. Egyes adatokat — mindenekelőtt életének utolsó és mindenképp legjelentősebb évtizedéről — leveleiből és Az apostolok cselekedeteiből ismerünk.
A korai kereszténység jelentős alakja nagy szerepet töltött be a kereszténység elterjesztésében. A Római Birodalom keleti részében tett három hosszú misszionáriusi útja után Pál visszatért Jeruzsálembe. Itt őrizetbe vették, majd Rómában bíróság elé állították. Végül Rómához közel, valószínűleg 64-ben, lefejezték.
A nyitókép illusztráció (Caravaggio: Szent Pál megtérése)
