Arra voltunk kíváncsiak, hogyan fogadta a család ezt az új, örömteli állapotot. Ottjártunkkor Págeréknál a nagyszülők voltak jelen, a nagymama, Páger Piroska beszélt az örömükről.

— Ez nagyon nagy lépés, és hatalmas örömet szerzett az egész családnak, mert mindannyian kiálltunk Anita mellett, hogy újra tudjon járni, és önálló életet folytasson. Nagyon, de nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki hozzájárult ehhez az úthoz, hogy eljuthasson Thaiföldre. Nagyon várjuk, hogy egészségesnek lássuk, és gyönyörködjünk abban, hogy újra a saját lábán, önállóan megy — mondta Piroska néni.

Bizonyára sokan megörültek ennek a hírnek, és akik valamilyen módon tettek azért, hogy ez bekövetkezzen, azok most elégedettek lehetnek. Ezzel nincs vége a történetnek, a gyűjtés folytatódik, a nagy műtét még hátravan, akárcsak a teljes felépülés.

Páger Anita mosolygósan, csillogó szemmel fogadta a kíváncsiskodó újságírókat, akik mind afelől érdeklődtek, most hogy érzi magát, amikor rohan az idő tovább, és egy újabb lépéssel előrébb került a gyógyulás folyamatában.

— Először is szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki támogatott abban, hogy közelebb kerüljek a célom eléréséhez, és ahogy már nyilatkoztam is, azt meg tudom ígérni, hogy addig nem állok meg, amíg el nem érem a teljes önállóságot. Végtelen hálát éreztem, az emberek egyként álltak ki mellettem, így meg sem fordult a fejemben az a forgatókönyv, hogy ez ne valósulhatna meg. A kérdés inkább az volt, hogy mikor. Hét hónapja tart a gyűjtés, és ez egy kihívásokkal teli kaland, egy olyan tapasztalás, amelyet szerintem a jövőben is tudok hasznosítani.

* Végül is most mennyi pénz gyűlt össze? Azt tudjuk, hogy csaknem 16 millió dinár az az összeg, amelyre szükség lenne.

— A 16 millió dinárból 12-t gyűjtöttünk össze. Ez a műtétre elég, viszont a további rehabilitációra nem, még 23 százalék hiányzik, vagyis mintegy 4 millió dinár. A rehabilitációra azért van szükség, mert a műtét csak akkor lehet igazán eredményes, ha folytatni tudom majd a gyakorlatokat.

* Mikor utazol Thaiföldre?

— Október 3-án utaznék, édesapám kísér el, és egy gyógytornász barátom. Ez egy majdnem 20 órás út, így október 4-én érkeznénk a klinikára, ahol az általános állapotfelmérés után fogják eldönteni, hogy melyik nap műtenek. Izgatott vagyok, és várom, hogy mit hoz a jövő.

* Tudod-e, mi vár rád?

— A műtét nem hosszú, néhány órás, és a stimulátort invazív eljárási módszerrel fogják beültetni a gerincvelő védőburka fölé. Ez a „szerkezet” különféle elektródák segítségével fogja majd stimulálni az izmaimat, valamint az idegszálakat.

* Akik esetleg nem tudják, mi is történt veled, nagyon röviden, dióhéjban összefoglalnád?

— 2018-ban kizuhantam a második emeletről, és sérült a C5-ös meg a nyaki csigolyám. Ennek következtében mind a négy végtagom lebénult, így azóta kerekesszékben élem az életem.

* Intenzíven gyakorolsz és mozgatod a kezed, a finommotorikádat fejleszted, állsz, sok előrelépés történt ez alatt a bizonyos idő alatt, amióta foglalkoztatnak téged Zentán.

— Amióta kerekesszékbe kerültem, azóta a mindennapjaimat a tornák teszik ki, és amikor nem tornázom, akkor kézművesékszereket készítek, hogy ezzel is eddzem az ujjaim finommotorikáját, valamint heti két alkalommal járok Zentára egy magánklinikára, ahol komplex rehabilitációs kezelésben veszek részt, így erősítem a testem. Célom az, hogy a lehető legjobb állapotban kerüljek el a műtétre, ezért még jobban odafigyelek arra, hogy rendszeresen végezzem a tornákat, és a helyén legyen minden mozdulat.

* A gyűjtés tovább folytatódik.

— A műtétre megvan a pénz, a további rehabilitációra még folytatódik a gyűjtés, így mindenki, aki támogatni szeretne, az megteheti, ha az 1425-ös kódot elküldi a 3030-as számra, valamint továbbra is a Budi Human Alapítvány weboldalán az 1425-ös kód alatt megtalálja a profilomat és az összes szükséges információt ahhoz, hogyan tudna támogatni. Az elkövetkezendő időszakban egy gyűjtésről tudok, ez egy élő licit lesz, és olyan információm van, hogy a muzslyai búcsún is fognak gyűjtést szervezni.

* Azt említetted, hogy édesapádon kívül egy fiatalember is elutazik veled, aki gyógytornász, és ő fogja majd végigkísérni a rehabilitációs folyamatot.

— Így van, Kovács Denis fog velünk utazni. Ő muzslyai lakos, Szegeden ugyanazon az egyetemen tanultunk, gyógytornászvégzettsége van. Többször járt már Thaiföldön, és segíteni fog abban, hogy ott eligazodjunk, valamint abban is támogat, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban meg tudjam tanulni az eszköz kezelését. Ő ért hozzá, hiszen ugyanilyen esetek miatt már többször járt a thaiföldi klinikán, benne van ebben a folyamatban, és nekem is tud majd segíteni.

* Mennyi ideig tart a rehabilitációs folyamat? Erről mit tudsz?

— Azt mondják, hogy a műtét után legalább még két év rehabilitációra van szükség ahhoz, hogy a legjobb eredményeket tudja produkálni, de én úgy gondolom, nekem egész életemben szükségem lesz a tornára, amit egyáltalán nem bánok, mert hozzájárul a mentális egészségemhez, és szívesen csinálom.

A közösség összefogott a muzslyai lány gyógyulásáért, és a sok segítő emberrel egyetemben mi is a legjobbakat kívánjuk, Anita!