home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Otthon születő hangszerek és bútorok
Bíró Tímea
2017.10.27.
LXXII. évf. 42. szám
Otthon születő hangszerek és bútorok

Aki a népzenét szereti, biztos hallotta már Dvorácskó Szebasztián nevét és muzsikáját. A Juhász Zenekar oszlopos tagja azonban nem csak a népzenéléssel és a hagyományok ápolásával foglalkozik.

Kevesen tudják róla, hogy aktívan részt vesz a családi vállalkozásban, mely a bútorkészítésről szól. A fa újjászületéséről beszélgettünk a festői környezetű otthonukban.

* Hogyan indult el a családi vállalkozásotok?

— Körülbelül 2002-ben kezdtem el a fával dolgozni, mégpedig úgy, hogy miután hazaértem a munkahelyemről, besegítettem apunak. 2006-ban otthagytam az állásomat, és teljes munkaidőben itthon dolgoztam, valamint ekkor kezdtem el a Juhász Zenekarban muzsikálni. A kettő tökéletesen kiegészítette egymást, és ez ma is így van. Édesapám, Dvorácskó László nyugdíjas, nyáron fabútorokat gyárt, télen pedig a szobában fest, mivel nyitott a műhely, és nem lehet kint dolgozni.


 

* Miért a fát választottátok alapanyagnak? Ha jól tudom, semmiféle szakképesítésetek nincs.

— Így van, egyikünknek sincs képesítése a famegmunkálás terén, viszont édesapám már a ’70-es években elkezdett domborműveket faragni, tehát megismerte a fafajtákat, volt olyan szerszám a kezében, amellyel meg lehet munkálni a fát, én pedig mellette és tőle tanultam meg ezt a szakmát.

* Mennyire nehéz fával dolgozni, és egyáltalán mitől függ, hogy a fa megadja-e magát, vagy sem?

— Természetesen függ attól, hogy milyen fáról van szó. Például a nyárfával könnyű dolga van az embernek, mert puha, ám az akác, a bükk vagy a kőris már nagyobb kihívásnak számít. Ez csupán fizikailag nehéz, egyébként nekünk minden fával könnyű dolgoznunk, mert mi mindennap ezt csináljuk, van benne gyakorlatunk. Azt azért el kell mondanom, hogy puhafába sokkal nehezebb faragni, mert ha a véső nem elég éles, akkor szakítja a szálat, és csúnya lesz a felület. A puhafával való munka könnyűsége és nehézsége attól függ, hogy az ember mit szeretne belőle kihozni.

* Ez összefüggésben áll az elkészült bútor minőségével is?

— A keményebb fatípusból minőségibb és tartósabb bútorokat, tárgyakat lehet készíteni, az időjárás viszontagságainak is jól ellenáll. A már említett kőrisfa viszont ebből a szempontból kivétel, hiszen amint nedvességet kap, rövid időn belül megpuhul, elkorhad, tönkremegy. A diófa például megmunkálásra szuper anyag, kemény, szépen véshető, gyönyörű textúrája van, de csak addig, amíg ki nem kerül a szabad ég alá, mert a nyirkos idő egyszerűen tönkreteszi. Beltérre való fa. Az alaposan megszáradt fából, fajtájától függetlenül, szép bútorokat lehet készíteni, viszont a csapadék és a nedvesség ellen a keményfából készült elemek a legellenállóbbak.

* Honnan szerzitek be a feldolgozandó fát?

— A beszerzés nálunk gyűjtögető munka. Vannak úgynevezett tisztogatók, akik hogyha valaki megvásárol egy parcellát, akkor megtisztítják. Tőlük szoktuk megkérdezni, hogy válogathatunk-e a fából, mely általában madárcseresznye- és akácfa együttese. A madárcseresznyét nem tudjuk felhasználni, viszont azoknak az akácfáknak, amelyek girbegörbék, és nem tudtak nagyra nőni, nagyon megörülünk. A deszkát fatelepről hozatjuk, a fűrésztelepen vágatjuk fel, és itthon szárítjuk ki.

* Milyen szerszámokat használtok?

— Elsősorban kéziszerszámokkal dolgozunk, fúróval, kézicsiszolóval. Van szalagfűrészünk, körfűrészünk, de nagyobb masináink nincsenek. Ha vastagításra vagy egyengetésre van szükség, akkor átmegyünk a szomszéd asztaloshoz.


A mester egy elkészült ütőgardonnal
(a szerző felvételei)

* Mi adta az ötletet, hogy hangszert készíts magadnak?

— Az, hogy ha már fával dolgozom, akkor nehogy már ne tudjak egy hangszert elkészíteni. Tisztában vagyok vele, milyennek és mekkorának kell lennie, ráadásul a saját igényeimre is tudtam formálni. Amikor útra kelünk a zenekarral, öten ülünk be az autóba (plusz a hangszerek), így a jármű elég gyorsan megtelik. Ezért úgy terveztem és kiviteleztem az én hangszeremet, hogy kisebb teste és rövidebb nyaka legyen. Van persze némi változás, hiszen azzal, hogy kisebb a hangszer teste, a hangnak sincs akkora mélysége és ereje. A célnak viszont tökéletesen megfelel, és az autóban is elférünk. Ami a készítési folyamatot illeti, előbb megrajzoltam, hogy milyen formát szeretnék, aztán kerestem anyagot a fűrésztelepen, elvágattam, és miután jól kiszáradt, létrehoztam az első hangszeremet, egy ütőgardont. Megállásokkal dolgoztam rajta, ezért két év is eltelt, mire megszületett a mű. Ezután csináltam még egy kisbőgőt, valamint 18-20 ütőgardont (mindet rendelésre), illetve egy nagy- és egy kisdobot. Most egy kicsit összeszaporodtak a felkérések, két dobot is kell készítenem, tele vagyok munkával a télre.

* Hol vásárolhatóak meg a bútorok? Az Interetnón kívül máshol is árusítjátok őket?

— Az Interetnóra minden évben kimegyünk, de egyébként sehol nem hirdetünk, árulunk. Azt hiszem, a termékeink vannak annyira jók, hogy a megrendelőink a reklámozóink. Úgyszólván szájhagyomány útján terjed a vállalkozásunk híre, az emberek egymásnak adogatják a telefonszámunkat.



* Jelenleg mennyire vagytok elhalmozva rendelésekkel?

— Télre már nem szoktunk bútorokat elvállalni, mert a hideg miatt nem tudunk kint dolgozni. Van még néhány befejezésre váró munkám, édesapám pedig lassan beköltözik a házba dolgozni. Két teljesen eltérő típusú és a testet másképpen igénybe vevő tevékenységet végez. A műhelyben nehéz fizikai munkát folytat állva, a téli időszakban pedig ülve, asztal fölé hajolva fest az üvegtárgyakra. Az egyikből azért át kell szokni a másikba.

* Ha valaki nem mellékállásban foglalkozik bútorkészítéssel, akkor körülbelül mennyi idő alatt készül el egy asztal vagy egy fahinta?

— Ha nem vesszük figyelembe a festést és a száradást, akkor körülbelül három-négy nap alatt kifaragjuk és megmunkáljuk a tárgyat, de ezt azért nem tudom pontosan meghatározni, mert mindig több elemen dolgozunk egyszerre. Apu kiszámolta, hogy neki egy fotel öt-hat munkanapjába kerül, de ez sok mindentől függ. Ha van a tető alatt anyagunk, akkor az lényegesen rövidít a munkaidőn, így egy asztal három-négy nap alatt is elkészülhet.

* Egyre népszerűbbek az IKEA, a Forma Ideale vagy a JYSK termékei, ezek beszerzése számít most divatosnak. Te, mint hagyományőrző ember, mennyire látod reménytelennek a mai helyzetet az otthoni bútorgyártást illetően? Felváltja a természetest a műanyag?

— A helyzet egyáltalán nem reménytelen. A fának mindig meglesz a melegsége, az otthont teremtő kisugárzása. Ha üzletben veszek egy fadobozt, akkor az csak egy egyszerű tárgy, de ha egy asztalos készíti el, azaz ő maga faragja, alakítja a saját ízlése és a fa típusa szerint, illetve együtt lélegzik az anyaggal, akkor az tele van élettel. Egyébként nem sokkal drágább a megrendelésre készült bútor, mint a fa alapanyagú, ám műanyaggal bevont.

Tavasszal, amikor mindenki felébred a téli álmából, Dvorácskó László és Szebasztián kiköltözik a természetbe, és farag, csiszol, új életet lehel a fába.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..