Otthon, édes otthon

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Otthon, édes otthon

Tatár ErzsébetÚj könyv áll készenlétben, kinyomtatás előtt Torontálvásárhelyen. Menteni a feledéstől a múltat, de e tájról elkerültek nyomába is eredve: vajon sikerrel jártak-e álmaik ösvényén? Persze a teljesség igénye nélkül, hisz abban az esetben a krónikás teljes enciklopédiát írhatott v...

Tatár Erzsébet

Új könyv áll készenlétben, kinyomtatás előtt Torontálvásárhelyen. Menteni a feledéstől a múltat, de e tájról elkerültek nyomába is eredve: vajon sikerrel jártak-e álmaik ösvényén? Persze a teljesség igénye nélkül, hisz abban az esetben a krónikás teljes enciklopédiát írhatott volna - kellő anyagi fedezet híján azonban sajnos legfeljebb csak önmagának írhat.
Tatár Erzsébet neve nem ismeretlen a debellácsi helytörténet kutatói előtt. Ő volt az az adatgyűjtő, aki fáradságot nem ismerve kereste és szólította meg anno a hallgatásba burkolózó helybélieket meg a faluból kirajzott sarjakat, hogy a torontálvásárhelyi '44-es áldozatok elhallgatott igazsága is napvilágra kerüljön. Több évtizedes gyűjtőmunkája eredményeként 2008 decemberében az olvasó asztalára kerülhettek Gachal János mártír püspök versei. Ezúttal látszólag könnyedebb témák között válogatva vállalta fel Erzsi néni a moderátori szerepet. A közös értékmentés érdekében egyszerű, mégsem mindennapi embereket szólított meg, s ők személyes hangnemben, hiteles fényképek kíséretében vetették papírra közlendőjüket a vallás, az erkölcs, a kultúra, a kihalófélben lévő mesterségek és a helyi zenekarok, a sport, illetve a gyakorlatban is alkalmazást nyert tudományosság terén. Mi végre is? - kérdeztük.
- Azért, hogy az utánunk jövőknek is maradjon emlék. Bizonyíték van rá, hogy a nagyalföldiről 1794-ben ide, a délvidéki pusztaságra telepített őseink tudtak értéket teremteni, s a meglévőt céltudatosan gyarapítva továbbadni - válaszolta hajlott kora dacára is bizakodóan beszélgetőtársam. Csupán azt fájlalta, hogy korlátozott járóképességét sehogyan sem tudja összeegyeztetni a benne lobogó tenni akarás szándékával. Sajnos abban sem tévedett, hogy a falvak lakossága öregszik, a fiatalabbak igényei pedig nagyobbak, életharcuk meg egyre embertelenebb. Olyannyira, hogy gyakran már önmagukra és egymásra sem jut elegendő idejük, nemhogy az egyszer volt, vissza soha nem térő időszak megismerésére. A projektum támogatói hivatali, magánvállalkozói és egyéni megfontolásból nyúltak zsebükbe, a nyomdai munkálatokat az újvidéki Dániel Print vállalta, és a várhatóan ez év szeptemberében megjelenő kötet recenzióját Tóthné Mérges Eszter nyugalmazott tanárnő, a szegény sorsú délvidéki magyar diákok istápolója fogalmazta meg. Sorzáró gondolatainkat tőle kölcsönöztük. Köszönjük a lehetőséget.
''Szeretem azt a falut, ahol mindenki mindenkit ismer.(...) Szeretem, hogy az emberek törődnek egymással!(...) Elpanaszolják, eldicsekszik egymásnak örömüket - bánatukat. Ez így is van jól.(...) Szeretem és tisztelem azokat, akik őrzik az ősi tűzhelynek titkait, szokásait.(...) [Kívánom, hogy] legyen ez a könyv a torontálvásárhelyiek életében egy láncszem, mely teljesebbé, tökéletesebbé teszi a falu életének bemutatását és értéknövelését.”

Címkék: Otthon, édes otthon
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Otthon, édes otthon
Községeink Életéből
  • (Tha)
  • 2016.10.24.
  • LXXI. évfolyam 42. szám
Otthon, édes otthon
Színház
  • MTI
  • 2016.06.02.
  • LXXI. évfolyam 22. szám
Facebook

Támogatóink