Ott kell országépítőnek lenni, ahova a gondviselés állított bennünket
Kartali Róbert
2021.08.25.
LXXVI. évf. 34. szám
Ott kell országépítőnek lenni, ahova a gondviselés állított bennünket

Budapesten átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat

A rangos díjat Vajdaságból a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület, a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a Hét Nap hetilap érdemelte ki, a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ pedig elismerő oklevélben részesült. A kitüntetést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át csütörtökön Budapesten az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a karmelita kolostorban.


Semjén Zsolt (Fotók: Kartali Róbert)

Szent István az a fundamentum a magyar történelemben, amely a megmaradásunk alapja. Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar nemzet katedrálisát, és a Szent István-i mű az, ami miatt nem fognak rajtunk az évszázadok, a magyar nemzetnek pedig mindig akkor ment jól, amikor hűségesek voltunk a Szent István-i örökséghez — emelte ki az állami ünnep alkalmából Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a díjátadón. Mint mondta, a nemzettől kapjuk a nyelvünket, a gondolkodásunkat és a kultúránkat, a világlátásunkat, ezért az ember megcsonkítása, ha elveszik tőle a nemzeti hovatartozását. Semjén a néhai Kallós Zoltánt, a nemzet művészét, a Kossuth-nagydíjas néprajztudóst, a Magyar Művészeti Akadémia tagját idézve hozzátette: addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk.


A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj átvevői

A politikus beszédében azt is megválaszolta, miért jó magyarnak lenni, és miért maradjunk meg magyarnak.

— Egy nép számára — főleg egy létszámában kis nép számára — akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni, mert ez a nemzet nagyszerű dolgokat adott az emberiségnek. Például nincs még egy olyan család a történelemben, amely annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház. Nincs még egy olyan nép a történelemben, amely arányait tekintve annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság. Így van ez a magyarság tekintetében szellemiekben, lelkiekben, gondoljunk a tudósainkra, művészeinkre, sportolóinkra. Azért fontos, hogy magyarul tudjuk látni a világot, mert egy olyan csodálatos kincsnek az örökösei vagyunk, amely a teljes emberi személy kibontakozását lehetővé teszi, mégpedig olyan értékgazdagságban, amelyet más nyelven, más kultúrában nem tudnánk megtenni.  


Potápi Árpád János államtitkár, László Edit és Tóth Lívia, a Hét Nap igazgatója és főszerkesztője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes

Hozzátette: minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás szolgálata az egyetemes emberiség érdekében.

— Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, bármelyik eltűnik a történelemből, az egyetemes emberiség lesz örökre pótolhatatlanul szegényebb. Ezért minden nemzetnek, így a mi nemzetünknek is az a kötelességünk, hogy a saját magyarságunkat megőrizzük, kimunkáljuk és felmutassuk, mert ez az az értékgazdagság, amelyet csak mi, magyarok adhatunk az egyetemes emberiségnek.

A politikus szerint mindenkinek ott kell országépítőnek lennie, ahová a gondviselés állította, legyen az a Vajdaság, Kárpátalja, a Felvidék, Erdély vagy bármelyik része a világnak. A kitüntetettekről elmondta: egyszerre a nemzet napszámosai és hősei.

Az idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója, a Székelyföldön található Haszmann Pál Múzeum, a Komáromi Jókai Színház, Simek Viktor rajztanár, karnagy, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes, valamint Vajdaságból három olyan civil szervezet, illetve intézmény érdemelte ki a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amely az idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját, így a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, valamint hetilapunk, mely az elhangzott méltatás szerint „magyar nyelvű és szellemiségű, konzervatív értékeken alapuló, sokoldalú tájékoztató, értékmentő, értékteremtő és identitásmegőrző szerepet lát el”. Az ünnepségen Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének javaslatára elismerő oklevelet kapott a 150 éves szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ.

— Most azok kaptak kitüntetést, akik a legnagyobb jubileumukat ünnepelték az idei évben — nyilatkozta lapunknak a díjátadó után Pásztor István. Elmondta, ha a kerek évfordulókat vesszük figyelembe, akkor az 50 és a 25 éve fennálló civil szervezetekből, egyesületekből még legalább ennyit lehetett volna jelölni, de sajnos annyi díjat nem osztanak ki. — Örülök annak, hogy négy kitüntetettje van most Vajdaságnak, szeretnék köszönetet mondani az elődöknek, a mostani vezetőknek, a csoportvezetőknek, a dolgozóknak, legyen szó akár a művelődési egyesületekről, akár a sajtóról. Azt gondolom, hogy a tevékenységük fontos és példaértékű, de nemcsak abban a közegben, ahol működnek, hanem szélesebb körben is.

Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte, és két tagozata volt: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön elismerésben részesülnek. A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek, szervezeteknek ítélhető oda. Évente legfeljebb tíz díj adományozható, az átadó pedig minden évben augusztus 20-ához kötődik. A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése — a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára — Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult. Az elismerést a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter által tett előterjesztés alapján adományozza, az elismeréssel emlékplakett, továbbá — személyenként vagy szervezetenként — 1 millió forint jutalom jár.

Állami kitüntetés Pásztor Istvánnak

Augusztus 20-án Magyarország történelmi zászlóinak ünnepélyes bevonulásával kezdődött Budapesten, az Országház kupolatermében, a Szent Korona őrzőhelyén a Kossuth- és a Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadása. A kitüntetettek Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér László házelnöktől vették át a rangos elismeréseket.
Pásztor István, a VMSZ és a Tartományi Képviselőház elnöke a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést érdemelte ki a vajdasági magyarság érdekében több évtizede fáradhatatlanul végzett szolgálatáért, valamint a magyar—szerb megbékélési folyamatban, illetve a két ország kapcsolatrendszerének megerősítésében betöltött példaértékű szerepéért.

Fotó: MTI / Illyés Tibor
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..