„Oroszország akkor fogja befejezni ezt a háborút, ha úgy érzi, hogy nyert”
Talpai Lóránt
2022.03.17.
LXXVII. évf. 11. szám
„Oroszország akkor fogja befejezni ezt a háborút, ha úgy érzi, hogy nyert”

Hetek óta zajlik a háború az orosz és az ukrán csapatok között, s a világ közvéleménye egyre nagyobb aggodalommal kíséri a fejleményeket. Hogy mi történik valójában a térségben, milyen harci folyamatok zajlanak és zajlottak, milyen forgatókönyvek vezettek idáig, arról Kaiser Ferenc hadelméleti és katonai szakértővel beszélgettem.

* Naivitás azt hinni, hogy egy ilyen klasszikus értelemben vett szárazföldi és légi háborús hadműveletre néhány hónap vagy akár egy-két év alatt fel lehet készülni. Szinte bizonyos, hogy jó néhány esztendeje kidolgozott stratégia és tervezés áll a háttérben. Mióta készülhetett erre az orosz elnök, és miért éppen most érezte úgy, hogy átlépi a határokat a szó minden értelmében?

— Annyi bizonyos, hogy az orosz csapatok térségbe való csoportosítása már a támadásokat megelőző évben megtörtént. Az úgynevezett logisztikát, az üzemanyag- és lőszerraktárakat szintén hónapok óta a határ közelébe telepítették. Mindez előfeltétele volt egy tervezett háborúnak, hiszen egy egyszerű hadgyakorlathoz nincs szükség ilyen mennyiségű hadászati felszerelésre. Ez az egyéves időszak azonban csak a közvetlen katonai előkészületekre vonatkozik, valószínűbb, hogy az orosz elnök már 2014 óta készül a háborúra. Oroszország ugyanis azóta halmozza fel a valuta-, gyémánt- és aranytartalékot, vagyis azóta készült gazdaságilag a háborúra.


Kaiser Ferenc (fotó: ludovika.hu)

* Ha pusztán a számadatokat vesszük figyelembe, akkor mekkora erőfölényben van az orosz hadsereg — vagy volt a harcok előtt —, a haderőt, a harci egységeket és a fegyverarzenált tekintve? Továbbá mekkora veszteség érte az eddigi összecsapások során a szemben álló feleket?

— Az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki mennyi tartalékost mozgósít vagy mozgósított eddig. Az Oroszországi Föderációnak 900 000 fős fegyveres ereje és 2 millió mozgósítható tartalékosa van. Ukrajna hadereje egy kicsivel több mint 200 000 fő. Viszont az orosz haderőnek van egy jelentős hányada, melyet nem tud bevetni Ukrajna ellen. Például a 150 000 fős haditengerészetet vagy a kozmikus erőket, azaz a hadászatirakéta-csapatokat. Az utóbbi 80 000 fős állomány kezeli a tömegpusztító fegyvereket. Fontos azonban leszögezni, hogy a jelenlegi háborúban legfőképp a szárazföldi és a légi haderőnek van fontos szerepe, továbbá a tengerészgyalogosok bizonyos egységeinek. Mindez nagyjából 300 000 főt tesz ki, melynek túlnyomó többsége jelenleg Ukrajnában van. Ha pusztán a szárazföldi alakulatokat vesszük figyelembe, akkor nincs elsöprő orosz fölény, a nehézfegyverzetben, a modern hadi technikában, harckocsikban, gyalogsági harcjárművekben, pilóta nélküli repülőeszközökben, rakétasorozat-vetőkben vagy a légierőben viszont hatalmas a különbség a háborúzó felek között. Az ukrán haderő mindezt jelentős számú páncéltörő és vállról indítható rakétával próbálja ellensúlyozni. Ukrajna nem a sík terepen próbálta, illetve próbálja megakadályozni az orosz támadásokat, hanem a városokban, ahol a technikai és a minőségi fölény elveszik a beépített környezet miatt. Emlékezhetünk arra is, hogy a városi harcokban az amerikaiaknak is óriási veszteségeik voltak 2003-ban Irakban vagy később Afganisztánban. A veszteségek kapcsán elég nehéz tisztán látni, mivel mindkét fél ellentmondó információkat közöl. Mivel sok kiégett hadi eszközt láthattunk az utóbbi napokban, biztosra vehető, hogy jelentős orosz veszteségekkel jár a háború. A polgári áldozatok száma is valószínűleg jóval nagyobb, mint ami a hivatalos adatokból eddig kiderült. Véleményem szerint az áldozatok, azaz a halottak és a sebesültek száma jóval meghaladja a 10-20 000 főt.

* Hadelméleti és katonai szakértői szemmel mennyiben voltak meglepőek, kiszámíthatóak az orosz harci manőverek? Putyin sablonos stratégiát alkalmaz, vagy pontosan ellenkezőleg: a kiszámíthatatlanságra és a váratlan fordulatokra épít inkább?

— Az igazság az, hogy ennyire nyílt agressziót az oroszok sem hajtottak még végre, mindig inkább az úgynevezett helyetteseikkel végeztették el ezeket a feladatokat, mint például 2008-ban Georgia esetében, amikor az abház és déloszét szeparatista államokat használták fel a katonai beavatkozásra. Nagyjából hasonló forgatókönyv valósult meg a Krímben is. Ukrajna esetében azonban jelentős ellenállásba ütközött az orosz hadierő, attól függetlenül, hogy hatalmas erővel kezdte meg a háborút. Kilométereken elhúzódó gépesített hadoszlopok, páncélos ékek és óriási csapatösszevonások jellemezték az eddigiekben az orosz támadásokat. Mindez stratégiailag arra hasonlít, amit az amerikaiak csináltak Irakban, és sokkal kevésbé arra, amit az oroszok csináltak Georgiában vagy 2014-ben Ukrajnában.


Fotó: MTI

* Sajnos, ahogyan a világjárvány esetében is tapasztalhattuk, a média túlnyomó többsége ezúttal sem hazudtolja meg magát, és folyamatosan félinformációkkal, hamis illúziókkal, manipulált képekkel, erőltetett érzelmi ráhatásokkal hergeli a világ közvéleményét. Az ukrán és az orosz hivatalos források szintén igyekeznek dezinformálni a lakosságot, miközben a világsajtót az Egyesült Államok az utóbbi évtizedben, illetve évszázadban jól megszokott módon befolyásolja és manipulálja. Szakértőként mit javasol, hogyan tájékozódjanak az emberek?

— Ez nagyon nehéz kérdés. Az orosz médiának egyébként is mindig az volt a fő vezérelve, hogy úgynevezett kommunikációs vihart kell létrehozni, azaz elképesztő mennyiségű részben igaz vagy álhírt kell zúdítani az emberekre, aminek következtében senki semmilyen médiumnak nem fog hinni. Az orosz média egyébként is nagyon rövid pórázon van tartva. Nyugaton pedig pártállástól és politikai nézetektől függően tálalnak mindent. Jelen esetben főként az ukrán narratívát helyezik előtérbe. Mindenképp azt javaslom, hogy minél többféle forrásból próbáljon meg mindenki tájékozódni.

* Bizonyára a legnehezebb kérdés, mégis vélhetően a legtöbb embert ez érdekel most a világban: mi várható a térségben a közeljövőt illetően? A következő hetekben, hónapokban még jobban eszkalálódhatnak a folyamatok, vagy egy elhúzódó, feszült, de békésebb időszakra számíthatunk? Feltételezem, hogy az újabb hidegháború elkerülhetetlen.

— Oroszország akkor fogja befejezni ezt a háborút, ha úgy érzi, hogy nyert. A hadműveletek vélhetően addig fognak tartani, amíg Kijevet és Harkovot teljes mértékben birtokba nem veszik az orosz erők. Ez a két város volt egyébként is a támadások legfőbb célpontja. Az oroszok terve továbbra is az, hogy Ukrajnát „pacifikálják”, leszereljék az ukrán haderőt, és egy oroszbarát kormány hatalomra kerülését segítsék elő. Olyan forgatókönyv is van, hogy csak a Dnyesztertől keletre levő területeket foglalják el, és elszakítják őket Ukrajnától. Ez azt eredményezné, hogy a maradék Ukrajna egy jelentéktelen államalakulattá válna. Természetesen azt is fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi invázióval Oroszország részben kiírta magát a tárgyalóasztaloktól és a nemzetközi kapcsolatokból, ezért egyfajta páriává válhat. Ha katonailag meg is nyeri a konfliktust, abban az esetben is erkölcsileg, politikailag és gazdaságilag meggyengülve kerül ki belőle. Mindennek beláthatatlan következményei lehetnek.


Fotó: Beta.rs

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..