Február 21-én öt ukrán katona halálával tovább mélyült az Oroszország és Ukrajna közötti válság. Az események hatására Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.

Videóüzenetében az orosz elnök azt mondta, a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Vlagyimir Putyin (fotó: Tanjug/ AP/ Alexei Nikolsky, Sputnik, Kremlin)

Vlagyimir Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a Donyecki Népköztársaság és Leonyid Paszecsnyikkal, a Luhanszki Népköztársaság vezetőjével, majd felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint ma szavaz.

Az elnök továbbá felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a Moszkva által újonnan függetlenként elismert területeken biztosítsák a békefenntartást. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról. 

A Kreml sajtószolgálata szerint Putyin telefonon előzetesen értesítette Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt, hogy el kívánja ismerni a két ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Az orosz államfői hivatal szerint a két nyugat-európai vezető csalódottságának adott hangot, de kifejezte készségét a kapcsolatok fenntartására.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője közleményben jelentette be, hogy Joe Biden amerikai elnök rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban, melyek szuverenitásának elismerését Vlagyimir Putyin orosz elnök hirdette ki. A közlemény szerint a Biden vezette kabinet hamarosan további intézkedéseket is bejelent, amiért „Oroszország kirívóan megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait”. A Fehér Ház azt is közölte, hogy Biden telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral, valamint telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

„Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a donyecki és a luhanszki szakadár területek elismerésével” — jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök. Liz Truss brit külügyminiszter közölte, London szankciókat foganatosít Moszkvával szemben.

Eközben helyiek közölték az ukrán Szabadság Rádióval, hogy nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába.

A válság kezelése érdekében rendkívüli ülést hívott össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A találkozót Ukrajna, az Egyesült Államok, Mexikó és öt európai ország kezdeményezte. A tanács soros elnöki tisztét jelenleg Oroszország tölti be. Sajtóinformációk szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy az ülés nyílt vagy zárt lesz-e.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete az orosz kollégájának küldött levelében azt írta, Kijev azért kéri a sürgős találkozót, mert Putyin tettei sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, továbbá az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Közgyűlésének 2014. évi határozatát. „A Biztonsági Tanácsnak követelnie kell Oroszországtól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna, az ENSZ tagállamának szuverenitását és területi integritását” — mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A diplomata szerint Moszkva lépése a minszki megállapodások teljes elutasítása. Szakértők szerint „biztosra vehető”, hogy a Biztonsági Tanács nem tesz semmilyen lépést, és nem ad ki nyilatkozatot, mivel Oroszországnak vétójoga van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz. „Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon” — hangoztatta az államfő. Hangsúlyozta, Kijev elkötelezett a helyzet békés, diplomáciai úton történő rendezése mellett. Zelenszkij egyúttal leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel területeit, a nemzetközileg elismert határai Oroszország lépései ellenére is változatlanok maradnak. Kiemelte, hogy e döntések következményeiért minden felelősség Oroszország politikai vezetését terheli.

A Kreml változatlanul tagadja Kijev vádjait, melyek szerint a kezdetektől fegyverekkel és katonákkal segítette a Donyec-medencei szakadárokat, a térségben dúló konfliktust pedig Moszkva polgárháborúnak, Ukrajnán belüli belháborúnak nevezi.

Volodimir Zelenszkij (fotó: Tanjug/ AP/ Ukrainian Presidential Press Office)

A válságról Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő is nyilatkozott.

Orbán Viktor Vlagyimir Putyin döntése kapcsán hétfő este egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. „A magyar kormányfő egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak” — közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel.

„Vlagyimir Putyin döntése után Szerbia nehéz helyzetbe került. Országunknak számos kihívással kell szembenéznie, ezek politikai, biztonsági és gazdasági természetűek” — fogalmazott Aleksandar Vučić.

Összeállította: Tancsik Richárd

Források: (MTI, Szerbiai RTV)