A hirtelen érkezett hőség mindenkit próbára tesz. Az idei első hőhullám korábban jött, mint az előző években, és erőteljesebb is volt. Megismertük a hőkupola fogalmát. Folyamatosan megdőlt a napi, a júniusi és az országos melegrekord. Minden élőlény szervezetét megviselik ezek az extrém állapotok. Összegyűjtöttük, mire kell odafigyelni ilyen időjárási körülmények között, illetve hogyan segíthetünk a bajba jutott embereken, madarakon, állatokon.

Dr. Lajkó Nóra mentőorvos elmondta, hogy a kánikula alatt megnövekszik a mentőállomásra befutó segélyhívások száma, mivel a magas hőmérséklet mindenki szervezetét megterheli. Leginkább az idősek és a krónikus betegek állapota rosszabbodik, a nyilvános helyeken és a munkahelyen fordul elő rosszullét, eszméletvesztés, valamint megnövekszik az otthoni és a közlekedési balesetek száma. Megelőzésként fontos a tudatos folyadékpótlás – elsősorban víz formájában, a könnyű ételek fogyasztása ajánlott (sok zöldség, gyümölcs, hideg levesek), a legmelegebb órákban a hűvös helyen való tartózkodás, a munkakörülmények javítása, fokozott odafigyelés a közlekedésben, valamint az alkohol és az energiaitalok mellőzése. Fontos, hogy fokozottan figyeljünk az idősekre, a gyerekekre és a betegekre. Ha elkerülhetetlen a napon való tartózkodás, a folyadékpótláson kívül ajánlott a fejfedő és a fényvédő krémek használata. Ha szédülés, fejfájás, hányinger jelentkezik, azonnal hűvös helyre kell menni. Vízparton fontos betartani a szabályokat, a balesetek elkerülése végett. Hosszabb vezetés esetén gyakrabban kell pihenőket tartani. Napon álló, nem klimatizált autóban még rövid időre sem szabad gyereket és idős személyt hagyni. Ha valaki rosszul lesz, és az eszméletét is elveszíti, hűvös helyre kell vinni, mihamarabb fekvő helyzetbe tenni, és vizet adni neki, amikor magához tér. Ha ez nem segít, riasztani kell a mentőszolgálatot a 194-es segélyhívón – összegezte a legfontosabbakat Lajkó Nóra.

Megkérdeztünk egy fiatal házaspárt, hogy mire kell külön figyelmet fordítani egy csecsemő vagy kisgyermek esetében. Dr. Csákány Lóránt szülész-nőgyógyász és felesége, Noémi szakmai és gyakorlati szemszögből közelítették meg a témát. Csákány-Papp Noémi elmondta, hogy a nyári hőség Hanna lányukat is megviseli, ezért ilyenkor tudatosan alakítják a napirendjüket. Délelőtt 11 és délután 5 óra között lehetőség szerint hűvös, klimatizált helyiségben tartózkodnak, a sétát, a játékot és a pancsolást inkább a reggeli vagy az esti órákra időzítik. Kiemelten figyelnek a megfelelő folyadékpótlásra, a könnyű és jól szellőző pamutruházatra, a kalap viselésére és a megfelelő fényvédelemre. A nagy melegben a behűtött gyümölcsök is kellemes felfrissülést nyújtanak. Dr. Csákány Lóránt egészségügyi szempontból is a tűző nap elleni védekezést tartja a legfontosabbnak. Azt tanácsolja, hogy a fedetlen bőrfelületekre 50-es fényvédő faktorú (SPF 50), érzékeny bőrre fejlesztett, lehetőleg illatanyagmentes fényvédőt vigyenek fel a szülők. Ezzel kétóránként, illetve fürdés vagy törölközés után ismételten kenjék be a baba vagy kisgyermek testét. A naptej mellett kiemelten fontos a fizikai védelem is: UV-szűrős napszemüveg, széles karimájú, a nyakat is védő kalap vagy sapka, valamint UV-védő póló vagy overál viselése, különösen vízparton. Pancsolás után célszerű száraz ruhára cserélni a vizes öltözéket, és a vízálló fényvédőt is minden alkalommal újra felvinni, hogy a gyermek bőre megfelelő védelmet kapjon.

A szokásosnál korábban érkező hőhullám a madarakat sem kíméli. Hőgutagyanús madár csőrébe nem szabad vizet önteni, nem kell hideg helyre vinni, vagy vízzel lelocsolni, és nem szabad erőszakkal etetni vagy itatni. Ha hősokk jelei figyelhetők meg a madáron, hűvös és sötét helyre kell tenni (pl. egy kartondobozba), majd árnyékba vinni. Miután megpihent és megnyugodott, el fog repülni. Sihelnik József ornitológus azt is elmondta, hogy madárfürdővel vagy -itatóval lehet jelen helyzetben a legtöbbet segíteni. Bármilyen edény alkalmas erre, az a fontos, hogy legyen sekélyebb és mélyebb része. Ez könnyen megoldható, elég megdönteni. Így kisebb és nagyobb testű madarak is tudják használni, elsősorban fürdésre. Időnként ki kell cserélni a vizet. Arra is ügyelni kell, hogy látható helyen legyen, árnyékban és a madarak számára biztonságos helyen. A legjobb fa vagy bokor mellé kitenni. Ebben az időszakban még sok a fészekből frissen kirepült fióka, ezért meg kell vizsgálni, hogy a madár ténylegesen veszélyben van-e, vagy csak elhagyta a fészkét, mielőtt még teljesen elérte volna a röpképességét, és ezért tűnik úgy, hogy gondban van. Ezek nagy része nem szorul segítségre. Az erdei fülesbagoly fiókái viharok alkalmával gyakran kiesnek a fészekből. Őket fel kell tenni egy közeli fára. A palicsi állatkertben működő vadállatmenhely tudja befogadni és szakszerű kezelésben részesíteni azokat a madarakat, amelyeknek szárny- vagy lábsérülésük van.

A házi kedvenceket a legjobb a kora reggeli vagy a késő esti órákban sétáltatni. Okvetlenül legyen a gazdinál víz! Az udvarban élő kutyáknak és macskáknak olyan hely kell, ahova be tudnak húzódni a forróság elől. Nem teszünk jót a házi kedvenceknek, ha locsoljuk a környezetüket, mivel a párásodás csak ront a helyzeten. Fontos, hogy állandóan legyen friss ivóvizük, szellős és árnyékos menedékük – összegezte a legfontosabbakat Roman Andrej. Az állatorvos részletezte a kutyát ért hőstressz jeleit is: ilyen esetben az állat nagyon liheg, nyugtalan, nem találja a helyét, elkezdenek bepirosodni a szemei. Ha ezt észleljük, azonnal árnyékba kell vinni, és elkezdeni nedves törölközővel hűteni, semmiképp se gumicsővel locsolni! A hosszú szőrű kutyákat érdemes a nyári szezon előtt megnyírni. A nagy testű állatok közül a sertések nagyon rosszul viselik a hőséget. Rajtuk a hűtött ólak vagy a legalább szellős helyiségek segítenek. Különösen nehéz ilyen időjárási körülmények között az anyakocáknak. Egyre több gazdaságban hűthetők az ólak, ami jó. A tehenek 20 Celsius-fokon érzik a legjobban magukat, tehát őket is megviselik a magas hőmérsékletek. Ők is a szellős istállót igénylik, hacsak lehet, ne zárt helyen tartsák őket – ajánlotta az állatorvos.

Farkas Flórián agronómus szerint az emberek óriási hibát követnek el a szakszerűtlen fűnyírással és az öntözéssel. A pázsitot gyakran nyírják, ráadásul alacsonyra. Az ideális az lenne, ha a gyepet csak akkor kaszálnák, ha meghaladja a 8–10 centiméteres magasságot. Ilyen esetben a fűnek lényegesebben kevesebb nedvességre lenne szüksége, és könnyebben átvészelné a nyarakat. A virágos- és zöldségeskerteket napi szinten kell öntözni. Ezeknél a növényeknél a napi vízelhasználás és elpárologtatás 7–8 l/m². Ennyit kell pótolni. A locsolásra a legalkalmasabb időszak a kora reggel vagy az este – ha kannából locsolunk, vagy gumicsővel. Csepegtetőrendszer esetén napközben a legideálisabb a locsolás, amikor a növények a legintenzívebben veszítik a nedvességet. Jó lenne nem egyszerre kijuttatni a szükséges vízmennyiséget, hanem kétszer-háromszor bekapcsolni a csepegtetőt. A mezőgazdász a kinti növénytermesztésre is kitért. Elmondta, hogy Szabadka környékén egyelőre van elég nedvesség a talajban, így a kapások tudják kompenzálni az elpárolgást. Napi szinten 7-8, de néhol 10 liter nedvesség is elpárolog négyzetméterenként. A kukoricák még nincsenek a maximális stressz állapotában, vagyis egyelőre jól viselik a külső környezet hatásait. Dél-Bácskában egy héttel előrébb járnak a vetések, és már megfigyelhető a levelek kezdődő becsavarodása. A napraforgón egy ideig nem fognak látszani a jelenlegi időjárás következményei. Át fogja vészelni a virágzás fázisát a talajban lévő nedvességgel.

Figyeljünk egymásra!