Csütörtökön és pénteken (június 29-én és 30-án) tartják az Európai Tanács következő ülését, ahol nem arról tárgyalnak majd a felek, hogy nyissanak-e újabb fejezeteket vagy fejezetcsoportokat Szerbiával, hanem Szerbia kizárólag a Koszovóval fenntartott viszony tükrében kerül napirendre. Esetleg megemlítik, hogy az ország továbbra sem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz.

A bővítési téma hanyagolása egyúttal azt is jelzi, hogy Szerbia 2021 decembere óta nem lépett előre az európai integráció útján, és a 35-ből továbbra is csak 22 fejezetet nyitottak meg.

A Brüsszelből érkező bírálatok szerint a legnagyobb baj Szerbiával az, hogy az ukrajnai háború 2022 februári kitörése után nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, vagyis nem hangolta össze kellő mértékben a külpolitikáját az unióéval. Belgrád válasza erre az, hogy az EU-s feltételek szerint mindaddig nem kell teljes mértékben összehangolni sem a külpolitikát, sem a más ilyen irányú elvárásokat, amíg Szerbia nem csatlakozik az EU-hoz.

Az egyértelmű, hogy ezt a részt máshogy értelmezik Brüsszelben, vagy legalábbis a tagországokban, hiszen Szerbia nem kapta meg a zöld fényt az utóbbi két európai tanácsi ülésen, és az előttünk állón sem fog pozitív elbírálásban részesülni.

Hogy mennyire kritikusak az uniós intézmények Szerbiával szemben, abból is jól látszik, hogy a múlt héten tartották Belgrádban azt az együttes ülést, amelyen az Európai Parlament és a Szerbiai Képviselőház stabilizációs és társulási megállapodással foglalkozó bizottságai Szerbia helyzetéről vitáztak. Ezen részt vett Deli Andor vajdasági származású európai parlamenti képviselő is, aki a Pannon RTV-nek a helyszínen elmondta, az Európai Parlament rendkívül kritikus hangot ütött meg Szerbiával szemben az utóbbi időszakban, és semmi jelét nem mutatta annak, hogy megértést kívánna tanúsítani Szerbia bonyolult és komplex helyzete iránt. „Ebből fakadtak a különböző olyan jelentések, rezolúciók, határozatok, amelyekben Szerbia nagyon sok kioktatást, kritikát kapott” — hangsúlyozta. Mint mondta: a globális politikai helyzet eredménye az, hogy megrekedt Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata, az uniós tagországok ugyanis fokozottan azt várják, hogy az ország csatlakozzon a szankciókhoz. Emellett a politikus szerint a koszovói helyzet tekintetében sem mutatkozik rugalmasság az Európai Parlamentben.

Nem támogatja tehát minden uniós ország Szerbia csatlakozását, de vannak azért barátai is Szerbiának. Magyarország az az állam, amely évek óta a leghangosabban, a leghatározottabban és a lehető legtöbb helyen követeli Szerbia felvételét az Európai Unióba. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már nagyon régóta hangoztatja, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra. Ennek oka, hogy Szerbia Európa kapuja, ha uniós taggá válna, akkor már egy korábbi ponton megállítható lenne például az illegális migráció, de földrajzi helyzetéből és adottságaiból adódóan is stratégiailag fontos lenne Szerbia, illetve az egész Nyugat-Balkán felvétele. 

A koszovói helyzet fokozódásával azonban nemhogy javulna, hanem romlik Szerbia helyzete, vagyis ahelyett, hogy olyan politikai döntések születnének Belgrádban, amelyek előremozdíthatnák az európai integrációt, egy helyben topogás és visszafelé lépegetés történik.

Fotó forrása: Deli Andor európai parlamenti képviselő Facebook-oldala