Még ki sem pihentük a spanyol győzelemmel véget ért labdarúgó-Európa-bajnokság fáradalmait, máris egy újabb sportesemény küszöbén állunk, hiszen hivatalosan péntek este, nem hivatalosan pedig már ma 15 órakor a Spanyolország—Üzbegisztán- és az Argentína—Marokkó-labdarúgómérkőzésekkel Párizsban megkezdődik a világ legnagyobb sporteseménye, a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok.
Az olimpia több egy sporteseménynél, hiszen nem egy esetben háborúkat zárt le, nemzeteket békített ki egymással a múltban. A mai felgyorsult, a gyengébbeket könyörtelenül eltipró világban hiú ábránd lenne azt gondolni, hogy az orosz—ukrán vagy az izraeli—palesztin háborúban csendesednének a fegyverek az olimpia miatt. A múltban az olimpiát is életveszély fenyegette, sőt, Kr. u. 393-ban Nagy Theodosius egy állítólagos ediktummal be is szüntette az olimpiai játékokat. 1503 év szünet után Pierre de Coubertin báró újjáélesztette az olimpiai játékok eszméjét, és 1896-ban Athénban megrendezték az első újkori játékokat. Azt pedig mi tudjuk, mások annyira nem akarnak tudomást venni róla, hogy Vermes Lajos még a francia bárót is megelőzte, és 1880-ban Palicson már olimpiát szervezett.
A párizsi játékokon 206 ország 10 714 sportolója verseng egymással. Magyarországot 180, Szerbiát 112 versenyző, köztük 6 vajdasági magyar sportoló képviseli. Biztosak lehetünk benne, hogy vajdasági magyar lányaink és fiaink nem turistának utaznak a francia fővárosba, hanem minden tehetségükkel, erejükkel és képességükkel azon lesznek, hogy nevük bekerülhessen a vajdasági magyar sport megírásra váró évkönyvébe. Világos Adriana, Nemes Máté, Mačković Martin, Albek Anna, Szabó Szebasztián és Ilics Zorán a 6 kiválóság, akinek különösen nagyon fogunk szurkolni, függetlenül attól, hogy szerbiai vagy magyarországi színekben képvisel-e bennünket. Szorítunk mi a többi szerbiai és magyarországi sportoló sikeréért is, de talán senki sem veszi zokon, ha szívünk akkor dobban igazán nagyot, amikor atlétánk dobása után a gerely magasan szeli a levegőt, amikor birkózónk hatalmas csattanással vágja oda ellenfelét a szőnyegre, amikor evezősünk erőtől duzzadva szinte repül a hajóval a cél felé, amikor úszónk delfin módjára szeli a habokat, és amikor kézilabdázóink erőteljes dobásai után a háló órákig rezeg a párizsi és a lille-i sportcsarnokban. Rájuk már most, a játékok megkezdése előtt büszkék lehetünk, hiszen ők mindent megtesznek azért, hogy szereplésükkel örömet szerezzenek 15 millió magyarnak szerte a világon, különösen nekünk, vajdasági magyaroknak!
Fényképezte: Tóth Tibor
