Október 3., szombat, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)

Október 5., hétfő, 17.00 óra. Básfeketehegy, Színházterem

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

A HÁROM ARANYGYŰRŰ

Zenés mesejáték

Szereplők: Rongyos királyfi – Szilágyi Áron; Királylány – Verebes Judit; Öreg barát, Liba – Virág György; Gebe/Paripa, Király. Liba – Dévai Zoltán; Fekete király, Sárkány – Nešić Máté; Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold; Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). A mesét színpadra alkalmazta: Mészáros Anikó. Zene: Bakos Árpád. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Crnkovity Gabriella. Színpadi mozgás: Crnkovity Gabriella. Rendező: Crnkovity Gabriella.

„Minden mese így kezdődik. Adott egy boldog, vagy egy kevésbé vidám család. Mindenki döntse el maga, hová tartozik a mi házunk népe. Ez az egykedvű úr itt az édesapám, a király. Új felesége, a burkus királyné nagyon előkelő fajta. Mindent szeret, ami pompa és cicoma, púder és hajzselé, ékszer és selyem. Meglátszik ez az ő egyetlen fián is… Ha hiszitek, ha nem, én is királyfi volnék, nem csak ez a bájgúnár itt mellettem. Lehet, hogy nem követem az utolsó divatot, s az öltözékem itt-ott megkopott, de azért az én fejemen is korona ragyog, még ha kissé rozsdás is. Nem volt ez mindig így, de miután édesanyám meghalt, az udvari tanácsosok addig fúrták-faragták édesapámat, az öreg királyt, míg feleségül nem vette az özvegy burkus királynét, akivel ez a piperkőc is a palotába költözött.” (részlet az előadásból)

A kitaszított királyfi elindul, hogy megtalálja a boldogságot, hogy megtalálja a helyét a világban, hogy találjon szeretetet, emberséget, szerelmet, tisztességet. És aki keres, az talál, ugye? Többet is, mint amire számítanánk. Útja során tanul, fejlődik, elesik, de felkel. Aztán újra elesik…, de mindig akad egy segítő kéz, ami nem hagyja, hogy alul maradjon, mivel a jónak győzedelmeskednie kell. Hiszen akkor van helyén a világ rendje.

Október 21., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Carlo Goldoni: A fogadósnő

Szereplők:

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

„ – Ki hordja otthon a nadrágot, Uram?
  – Én… és én is mosom és vasalom.”

(Denis Thatcher)

„Ebben a fogadóban minden férfi annak a nőnek a szoknyájára vadászik, aki a nadrágot hordja. Hisz az elérhetetlen, megfoghatatlan, megszerezhetetlen mindig a legizgalmasabb.

Mirandolina, a fogadósnő pont ilyen. Pikírt, nyersen pimasz őszinteségével mindenkit megbabonáz, elegáns parázs-varázsa minden szívet lángra lobbant. Azaz majdnem mindet. Hiszen a megállíthatatlan ágyúgolyó egyszer csak találkozik a ledönthetetlen fallal. S hogy mi lesz ebből a paradoxonból? Természetesen vígjáték. Goldoni módra. Hiszen egy szoknya meg egy nadrág az pont két dudás egy csárdában.

Háború ez – az idők kezdetével megegyező – férfi és nő között azért a bizonyos nadrágért, konok bizonygatása annak, érhet-e többet egyik, avagy a másik nem. De hiába a sziszifuszi csatározás, végül úgyis a szív diktál.” (Mészáros Tibor)

Október 26., hétfő, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója

Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?

Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov: A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.

Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron.

Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

Október 28., szerda, 19.30 óra. Szabadkai Népszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd (Sterija-díjas) . Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)

Október 29., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?

Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov: A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.

Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron.

Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

Október 30., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?

Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov: A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.

Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron.

Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

A jegypénztár nyitvatartási ideje:
hétfő, szerda, péntek: 10-12
kedd, csütörtök: 10-12 és 17-19
valamint az előadások kezdete előtt egy órával.
Telefonon: 024/812-603