„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt — bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”

John F. Kennedy (1960)

Ünnepi program október 23-án

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapjára tervezett hivatalos ünnepségsorozat a hagyományoknak megfelelően, október 23-án, a Hősök terén veszi kezdetét. A téren katonai tiszteletadás kíséretében rendezett ceremónián felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követően a Terror Háza Múzeum épületénél folytatódnak a megemlékezések. A közös néma főhajtás és gyertyagyújtás után Nincsenek kis népek címmel rendhagyó történelemórák és filmvetítések követik egymást. A központi ünnepi megemlékezésre késő délután kerül sor a Hősök terén. Az eseményen beszédet mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.

Orbán Viktor Indiában járt

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatáson vett részt Indiában, és többek között Manmohan Szingh indiai kormányfővel, illetve Pranab Mukherdzsi államfővel is találkozott. A hivatalos találkozókon kívül Orbán Viktor előadást tartott az indiai külügyminisztérium külpolitikai intézetében, a Sapru House-ban. Mint hangsúlyozta, a magyar delegáció nem protokollvizitre érkezett a dél-ázsiai országba, hanem a következő üzenet közvetítésére: „Magyarország arra kéri Indiát, rajzolja rá térképére a közép-európai térséget.” A magyar miniszterelnök beszédében továbbá azt is hangsúlyozta, hogy Közép-Európa „visszatért a térképre”, és kész egy mindenkinek előnyös együttműködésre a világ egyik legversenyképesebb gazdaságával, a globális erőt képviselő, nagy területű és hatalmas népességű Indiával.

Biszku-ügy: megtörtént a vádemelés

A Fővárosi Törvényszéken immár hivatalosan is vádat emeltek Biszku Béla ellen háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a vádlott bűnös az egykori karhatalom tagjai által elkövetett bűncselekményekben. 1956. december 8-án Salgótarjánban 46-an, köztük nők és gyerekek vesztették életüket a hatóságok által elrendelt és jóváhagyott sortűzben. Emellett 1957 márciusában a karhatalom tagjai házkutatást végeztek többek között a Magyar Tudományos Akadémia három kutatójának lakásán, majd letartóztatták, és összeverték őket. Biszku Béla az MSZMP legszűkebb pártvezetőség, az Ideiglenes Intézőbizottság tagjaként nem kezdeményezett büntetőeljárást a bűncselekményekben, megsértve ezáltal az akkor hatályos törvényi rendelkezéseket. A magyar hatóságok jelenleg Biszku Bélát a genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolják.

Több százezer muzulmán hívő a mekkai zarándoklaton

Száznyolcvannyolc országból érkeztek hívő muzulmánok a mekkai zarándoklatra. A zarándokok az idei év során ismét megkövezték a sátánt jelképező sztéléket. A hagyomány szerint „Allah akbar!”, avagy ,,Allah a legnagyobb’’ kiáltások közepette az első napon mindenkinek hét kavicsot kellett dobnia a legnagyobb, harminc méter magas oszlopra, majd másnap és harmadnap 21 kavicsot a nagy, a középső és a kis oszlopra. Mint ismeretes, a háddzs az iszlám öt tartópillérének egyike, s minden hívő muzulmánnak, anyagi lehetőségeihez mérten, életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába. Az idei évi mekkai zarándoklat egyébként különösebb incidens nélkül zajlott le. Szerencsére elmaradtak az utóbbi években tapasztalt tragikus események. Az elmúlt években többször is százak taposták egymást halálra. A békés zarándoklat többek között annak is köszönhető, hogy nemrég ötszintesre bővítették a völgybe vezető hidat, hogy a tömeg vonulása minél zökkenőmentesebb legyen.

Leonarda visszatérhet, családja azonban nem

Franciaországban nagy port kavart föl egy 15 éves koszovói lány esete, pontosabban családja kitoloncolásának története. Leonarda Dibranit egy osztálykiránduláson vették őrizetbe a francia hatóságok. A koszovói lány 2009 eleje óta élt Franciaországban családjával, ő és valamennyi testvére iskolába járt, de mivel a szülei nem kapták meg a menekültstátust Franciaországban, a családot végül visszatoloncolták Mitrovicára. A kitoloncolás után diáktüntetésekre került sor Párizsban. Több ezer gimnazista követelte az iskolás lány visszaengedését francia iskolájába. A tüntetéseket követően, engedve a társadalmi nyomásnak, a francia kormány úgy döntött, hogy Leonarda Dibranit visszaengedi Franciaországba. A családja többi tagjára azonban nem vonatkozik a döntés. Az ajánlatot emiatt a koszovói lány elutasította.

Az első klímamenekült

A világtörténelem első hivatalos klímamenekültjévé vált az a Kiribati szigetéről származó személy, aki Új-Zélandon kért menedékjogot. A 37 esztendős Ioane Teitiota azért fordult menedékkérelemmel az új-zélandi hatóságokhoz, mert megítélése szerint otthonát a globális felmelegedés okozta vízszintemelkedés fenyegeti. Az új-zélandi bevándorlási és menekültügyekkel foglalkozó hivatal azonban elutasította a kiribati szigetlakó kérelmét, mégpedig azért, mert országában nem üldözik és élete nincs veszélyben. Teitiota szerint családja veszélybe kerül, ha rákényszerítik őket, hogy hazatérjenek, mert Kiribatin nincs olyan földterület, ahol biztonságban élhetnének. „Kiribatin nincs jövőnk” — írta a kérvényben hangsúlyozva, hogy a visszatéréssel gyerekei egészségét is kockára teszi, a tengerszint emelkedése miatt ugyanis többek között eltűnnek, szennyezetté válnak az ivóvizet szolgáltató kutak.