10. Milyen kontaktus útján terjed a szifilisz és a gonorrhoea: a) beszélgetés, b) kézfogás, c) ölelés, d) nemi érintkezés.

11. Kézmosással csökkentjük a lehetőségét annak, hogy megbetegedjünk a(z): a) maláriától, b) anémiától, c) sárgaságtól, d) AIDS-től.

13. Melyik a legsűrűbben lakott kontinens? a) Észak-Amerika, b) Afrika, c) Európa, d) Ausztrália.

14. A Föld vízburkának neve: a) hidroszféra, b) litoszféra, c) atmoszféra, d) bioszféra...

Igen. Ha jól tippeltek (majdnem trippert írtam!), akkor eltalálták: ezek a kérdések abból a bizonyos harmadik tesztből valók. A kombinált tesztből, mellyel az idén találkoztak először az általános iskolák végzős diákjai, a nyolcadikosok. A kis érettségizők korábbi generációi két tantárgyból tettek záróvizsgát: anyanyelvből és matematikából írtak tudásfelmérőt. Ez a 2013/2014-es nemzedék az új, a harmadik vizsganapon öt tantárgyból (fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból és történelemből) írt egy 20 kérdésből álló tesztet. Hogy írt, az azért túlzás, hiszen többnyire csak be kellett karikázni a helyes választ. Mint tudjuk: a szerbiai kis érettséginek nincs igazi tétje, hiszen nem lehet rajta megbukni. Ettől függetlenül izgultak a gyerekek és a szüleik is — különösen a harmadik vizsga (az ismeretlentől való félelem) előtt volt nagy a drukk.

Okkal vagy ok nélkül? Magam is kíváncsian vártam erre a választ június 18-án — majdnem hiába. Alig szivárgott ki egy-két információ. Az egyik szerint: a kombinált teszt nem volt nehéz, sok gyerek 15—20 perc alatt megválaszolta a kérdéseket, és leadta a feladatlapját. A másik (a kamerák előtt nyilatkozó diákok) szerint: nem volt könnyű, kellett hozzá a 120 perc, a feladatok megoldására adott két óra hossza. Egyetlen dologban értett egyet a két tábor: nehéz/legnehezebb kérdéseket fizikából és kémiából kaptak.

Ami még jobban meglepett: a kombinált teszt a vizsga utáni napokban sem vált beszédtémává. Nem foglalkozott vele sem az írott, sem az elektronikus sajtó. Nem találkoztam olyan elemzéssel, amelyben a pedagógusi szakma értékelte volna, hogy ez a kérdéscsomag mennyire elégíti ki a záróvizsga, az érettségi követelményeit. És nem találkoztam senkivel az interneten, aki mókás/csipkelődős kedvében „feltette” volna a világhálóra mind a húsz kérdést, hogy: íme, teszteld, okosabb vagy-e, mint egy nyolcadikos?! Jómagam például fizikából helyes választ adtam arra a kérdésre, hogy hogyan kell összekötni két másfél voltos ceruzaelemet ahhoz, hogy három voltot termeljen. Értsd: szóljon a zsebrádió! :) Szóval, játszottam egy kicsit. Bár teljesen megértem, hogy a pedagógusoknak, a szülőknek, az érintett gyerekek rokonságának, valamennyiünknek most nem sok kedvünk van játszani.

Nekem is elment a kedvem, miután elolvastam az új oktatási miniszterrel, Srđan Verbićtyel készült interjút a Vreme hetilap június 19-ei számában. A beszélgetés zömmel a Megatrend-botrányról szól, amiért a miniszter már kapott hideget is, meleget is: pl. „vagy naiv, vagy nyuszi”. Számomra az interjú megadta a választ, nincs kérdőjel: naiv és nyuszi. Az újságíró megkérdezte tőle: „Mennyire lehet hatékony a kis érettségi reformja, ha előtte nem reformáljuk meg azt az egész filozófiát, amelyen az oktatási tradíciónk alapszik?” A válasz: „Valamivel el kell kezdeni. Véleményem szerint célszerű volt, hogy ez a valami a záróvizsga legyen, melyet fokozatosan vezettünk be, s melyre a diákok hosszú ideje készülnek. Ezzel egyidejűleg más változásokra is sort kerítünk, ezeknek az apró lépéseknek az összességét pedig egy napon majd az oktatási rendszer reformjának nevezhetjük.”

Miniszter úr, leülhet, egyes! Az ön válasza a reform szóból az r betűre sem elegendő. Ahogyan az ön által nyújtott teljesítményértékelés is szánalmas: „Lehet, hogy vannak bakik, de dolgozunk.”