A Hormuzi-szoros körül kialakult válság mára több lett egyszerű katonai fenyegetésnél: a világ egyik legfontosabb tengeri folyosóján ténylegesen megbénult a forgalom. Ez az útvonal normál helyzetben a globális olaj- és cseppfolyósítottgáz-kereskedelem meghatározó része számára kijárat a világpiacra, ezért minden fennakadás azonnal túlmutat a térségen. Az elmúlt napokban a konfliktus közvetlenül is elérte az export-infrastruktúrát: dróntámadások érték az Egyesült Arab Emírségek fudzsejrai olajlétesítményeit, az ADNOC olajvállalat pedig kénytelen volt leállítani, majd csak részben újraindítani a rakodást. A tengeri biztosítás megdrágult, a hajótársaságok egy része kivár, több tanker inkább késik vagy kerülő utat keres, a kitermelők pedig nemcsak nehezebben szállítanak, hanem több helyen már termelést is visszafognak, mert nincs hová vagy nincs hogyan eljuttatni a nyersanyagot. A szoros így már nem csupán geopolitikai nyomáspont, hanem a világgazdaság egyik legsérülékenyebb fizikai szűk keresztmetszete lett. Ha ez az állapot tartós marad, annak hatása messze túlér majd a Perzsa-öblön.

Történelmi olajsokk

A legnagyobb kérdés már nem az, hogy van-e fennakadás, hanem az, hogy mekkora. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a mostani kiesés a valaha mért legnagyobb globális olajkínálati zavar: márciusban naponta nagyjából 8 millió hordó tűnhet el a piacról, ez a világ keresletének mintegy 8 százaléka. Ez a nagyságrend már önmagában történelmi, ráadásul nem elszigetelt termelési problémáról, hanem egyszerre szállítási, export- és finomítói sokkról van szó. Az árak ennek megfelelően azonnal megugrottak, a Brent ismét 100 dollár fölé került, miközben a dízel és a kerozin még a nyersolajnál is hevesebben drágult. Ez azért különösen veszélyes, mert a fuvarozás, a légi közlekedés és az ipar nem általános olajárat, hanem konkrét üzemanyagárat fizet. A Nemzetközi Energiaügynökség rekordméretű, több mint 400 millió hordós stratégiaikészlet-felszabadítással próbál időt nyerni, de ez inkább tűzoltás, mint megoldás. A piac most azt árazza, hogy ha a Hormuzi-szoros körüli helyzet elhúzódik, akkor az energiaválság nagyon gyorsan átfordulhat újabb inflációs és növekedési sokkba is, ami Európát és Ázsiát különösen érzékenyen érintheti.

Háború — a háború árnyékában

Miközben jelenleg a Közel-Kelet vonzza a figyelmet, Ukrajnában sem történt enyhülés. A közelmúltban Oroszország ritkának számító nappali dróntámadást indított Kijev ellen, miközben más térségekben is folytatódtak a csapások az energetikai és polgári infrastruktúra ellen. Az ukrán légvédelem a jelentések szerint a bevetett drónok döntő részét lelőtte, de a támadások így is megmutatták, hogy Moszkva továbbra is képes nagy mennyiségű eszközt bevetni és új taktikákkal kísérletezni. Közben Ukrajna is fokozta csapásait orosz célpontok ellen, Moszkva térségében az orosz légvédelem több ukrán drónt semlegesített. A katonai helyzet mellett a diplomácia is elakadt: az újabb egyeztetések üteme lelassult, a nemzetközi figyelem egy része pedig a közel-keleti válság felé terelődött. Ez Ukrajna számára rossz hír, mert az emelkedő olajárak közben Oroszország bevételeit is javíthatják, miközben Kijevnek változatlanul külső támogatásra és további légvédelmi kapacitásra van szüksége. A két konfliktus így egyre kevésbé független egymástól: ami a Hormuzi-szorosnál történik, az nemcsak az energiaszámlákon, hanem az ukrajnai háború lehetséges mozgásterén is érzékelhető lesz.