Szerbia nem a Nyugat-Balkán vezető hatalma

Londoni és berlini szakértők a belgrádi Danas napilapnak adott nyilatkozatukban úgy értékelték, hogy Szerbia jelenleg nem számít a térség vezető hatalmának. Szerintük ha az ország a régió vezetője kíván válni, általános reformokat kell végrehajtania, s javítania kell a gazdaság helyzetén is, mindemellett a szomszédokkal való viszonyt is normalizálnia kell. Bodo Weber berlini szakértő a mérvadó belgrádi napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az ország jelenleg nem felel meg egyetlen, a térségbeli primátust garantáló kritériumnak sem. (Danas)

Senki sem leckéztetheti meg Szerbiát

Ivica Dačić szerb külügyminiszter az RTS állami televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy senkinek sincs joga hozzá, hogy megleckéztesse Szerbiát, különösen azoknak nem, akik megkérdőjelezték az ország területi integritását. A külügyminiszter szerint Szerbiának nemzeti érdeke, hogy Oroszországgal és Kínával jó kapcsolatot ápoljon. Hozzátette azt is, hogy hazája a legerélyesebben elítéli a maláj légitársaság gépének Ukrajna feletti lelövését, Szerbia azonban Oroszország barátjaként — attól függetlenül, hogy a nemzetközi közvélemény bizonyítékokkal vagy azok nélkül Oroszországot és az oroszbarát erőket gyanúsítja a gép lelövésével — független vizsgálatot követel az ügyben. (RTS)

Vučićtyal senki sem beszél(het) az ultimátum nyelvén

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy vele mint a szerb kormány miniszterelnökével senki sem beszélt és nem is fog beszélni az ultimátum nyelvén. Azt is hozzátette, hogy a szerb kormány európai integrációs politikát folytat, egyszersmind a néptől arra is kapott felhatalmazást, hogy az Orosz Föderációval is jó viszonyt ápoljon. A szerb kormány pedig ilyen politikát fog folytatni — nyomatékosította a szerb miniszterelnök annak az épületnek az udvarán, ahol száz évvel ezelőtt az akkori szerb kormány átvette Ausztria-Magyarország ultimátumát, ami az első világháború egyik közvetlen előzménye volt. (Blic)

Megszorítások vagy a görög forgatókönyv

Szerbiára a görög forgatókönyv vár, ha a kormányzat az év végéig nem hajt végre gyökeres változásokat a társadalom minden szférájában. Ezt már Kori Udovički államigazgatási miniszter jelentette be. „Egy kicsit fájnia kell, hogy később ne fájjon jobban” — mondta a közelgő megszorításokkal kapcsolatban a miniszter asszony. Udovički azt is hozzátette, hogy a görög forgatókönyv azzal járna, hogy az ország képtelen lenne tartozásainak törlesztésére, s az egész állam csak azért dolgozna, hogy kifizesse a kamatok miatt egyre növekvő államadósságot. (Beta)

Nyomorország

Szerbia lakosságának huszonnégy százaléka a szegénység árnyékában él, ez az adat pedig a legrosszabb Európában. A legnehezebb helyzetben a munkanélküliek és a nyugdíjasok vannak — áll a Köztársasági Statisztikai Intézet által nyilvánosságra hozott jelentésben. A szegénységi küszöb jelenleg személyenként havi 13 680 dinár alatti jövedelemnél kezdődik, s az adatok tanulsága szerint az ország negyede sorolható ebbe a kategóriába. (Tanjug)

Vučić jelese

A Politika napilap ismertette a szerb kormány első száz napjával kapcsolatos felmérést. A közvélemény-kutatást a Faktor plus ügynökség 1100 fő megkérdezésével készítette. Aleksandar Vučić miniszterelnököt a polgárok átlagban 4,1-es érdemjeggyel értékelték, Ivica Dačić külügyminiszter pedig 2,9-es átlagosztályzatot kapott. A többi miniszter ismerettségi mutatója igen csekély. A megkérdezettek 64 százaléka támogatja, 23 százaléka ellenzi a jelenlegi kormányt, 13 százalékuk pedig megtagadta a válaszadást. (Politika)