Rontó Márta művészeti vezető elmondta, tavaly voltak először vendégek Mezőszilason és környékén, s az idén is örömmel tettek eleget a meghívásnak.

— Néptáncfesztiválra hívtak bennünket, de mivel mi nem táncolunk, a kórusunk kiegészíti, újabb színt visz a rendezvénybe. A fellépéssorozatunk öt állomásból állt. Mezőszilas környékén különféle falvakban és közösségekben szervezik meg a bemutatkozásunkat, és a helybeli közönségnek adjuk elő a produkciónkat. Ezúttal Sáregresen, Igar-Vámon, Mezőszilason, Tolnanémediben, valamint Kisszékelyen, és mindenhol megtapasztaltuk a szívélyes fogadtatást, a felénk áradó szeretetet.

A szerbiai táncosokkal

Rontó Márta a Cickafark énekcsoportról még azt is elmondta, hogy erre a kis turnéra nem tudott mindenki eljönni.

— Sajnos nem tudott eljönni az énekcsoportunk minden tagja — jelenleg 16-an vagyunk —, mert nem sikerült szabadságot kapnia erre az öt napra, de kilencen itt vagyunk, és képviseljük a csoportot. Az elmúlt egy év folyamán bővült a kórus létszáma, csatlakoztak hozzánk új tagok is, aminek nagyon örülünk. Szorgalmasan és folyamatosan tesszük a dolgunkat, tanulunk új csokrokat, gyakoroljuk a régieket, és igyekszünk fenntartani a minőséget.

Rontó Kata

Szabó Dóra Szentmihályon él, nemrégen csatlakozott a Cickafark énekcsoporthoz.

— Majdnem a kezdetek óta követtem a fejlődését a csoportnak, és mivel a népzene iránti szomjamat valamivel csillapítani kellett, ezért megérdeklődtem, fogadnának-e új tagokat. Miután pozitívan fogadták a kérdésemet, igyekszem aktívan részt venni a próbákon, annak ellenére is, hogy nem vagyok helybéli. Nagyon szeretem a társaságot, befogadtak, jókedvűek, dalosak, és én is jól érzem magamat közöttük. Harmadik alkalommal veszek részt velük a fellépésen, élveztem a kirándulást és az együtt eltöltött időt.

Rontó Kata az egyik legfiatalabb tagja az énekcsoportnak, ezúttal még citeráját is magával hozta, és citeraszólóval is gazdagította a programot.

— Tavaly is nagyon jól éreztem magamat, az idén is jó programok voltak, sok új dolgot láthattunk, szép táncokat, másmilyeneket is, mint a mieink.

Horváthné Gogán Jolán fő szervező hangsúlyozta, hogy továbbra is egy cél vezérli az egyesületüket, amikor nemzetközi néptánctalálkozót szerveznek: hogy a kicsiny közösségekbe is eljussanak a különböző kultúrák.

Kiránduláson

— Negyedik alkalommal tartottuk meg a nemzetközi néptánctalálkozót, melynek továbbra is az a lényege, hogy a legkisebb falvakba is elvigyük a nemzetek zenéit, néptáncait. Ez eddig sikerült is. Második éve jöttek Szerbiából csoportok, valamint a Kárpát-medence magyarjait is össze tudjuk ily módon tartani, mert tavaly voltak Felvidékről, a Délvidékről, Erdélyből, és az idén is érkeztek fellépők Erdélyből és a Délvidékről. A helyi ifjúság, a gyerekek a média hatására sajnos szerbezik, románozzák és szlovákozzák a magyarokat, és amikor tavaly megkérdezték, hogy a vendégek tudnak-e magyarul, azt mondtam nekik, magyarabbak, mint ti, akik itt éltek, mert nekik mindennap meg kell küzdeniük a magyarságukért… Ez a rendezvény arra is nagyon jó, hogy a fiatalok szembesüljenek azzal, ami száz évvel ezelőtt történt velünk, magyarokkal. Kisszékelyben mintegy 300-an élnek, Sáregresen talán 600-an laknak, és valóban az történik, hogy a legkisebb gyermek, a fiatal, a felnőtt, a nagymama, a nagypapa is eljön a műsorra. Több helyen is láthattuk, hogy megsirattak egy-egy műsorszámot, mert olyan szép dalokat énekeltetek és olyan táncokat táncoltatok, amilyeneket még talán az ő fiatalságuk idején táncoltak. Ötven évvel ezelőtt még itt, Magyarországon is színes volt a néptánc. Most sajnos kiveszőben van, és ezzel a programmal is szeretnénk a gyerekekkel újból megkedveltetni a néptáncot, hogy legyen identitásuk. Azért viszem én a gyerekeket, a fiatalokat, a csoportjainkat külföldre, mert az egyetlen, ami politikamentes, az a tánc, a zene. Elkezdik az emberek a táncot, és jön a hatalmas taps. Mindegy, hogy szerb, magyar, lengyel vagy bármilyen tánc, zene, ha az jó, akkor tökéletesen értik. A kultúránk csodálatos, de nem csak a miénk, az európai kultúra is, és valóban összeköti az embereket. A tervünk továbbra is az, hogy ezt a programot még sokáig tudjuk folytatni, a fiataloknak én átadom a tapasztalataimat, és segítem őket. Talán jól csinálom, mert vannak fiatalok, akik teszik a dolgukat hittel, boldogan és szeretettel, mert ezt másként nem lehet — mesélte Horváthné Gogán Jolán.

Cickafark énekcsoport

Marosvásárhelyről is voltak vendégek a néptáncfesztiválon, Füzessy Albert, a Napsugár Néptáncegyüttes vezetője nyilatkozatában kiemelte, egyesületüket a Marosszéki Kulturális Egyesület tartja fenn.

— Mi harmadik alkalommal vagyunk itt, és nagyon tetszik ez a családias hangulat, amely ezt a nemzetközi fesztivált jellemzi. Az első napot barátkozással kezdtük, voltunk a Balatonon, utána egy fürdőbe is ellátogattunk, majd elkezdődtek a fellépések Mezőszilason és a környékbeli falvakban. Semmi verseny, semmi konkurencia, csak a jó barátság szellemében zajlik ez a találkozó.

A IV. Nemzetközi Néptánctalálkozó keretében volt közös vacsora, társalgás, mulatozás, és minden csoport újabb barátokkal gazdagodva térhetett haza. Mint a szervezők rámutattak, ha a jövőben is nyerni tudnak a pályázatokon, akkor lesz folytatása a programnak, mert önerőből, a kis közösségek önkormányzatának jóvoltából lehetetlen megszervezni az ötnapos fellépési sorozatot.