Egy forró nyári napon a legmegfelelőbb hűsítő a görögdinnye, de a sárgadinnye is tökéletes választás, hiszen magas vitamintartalma miatt is ajánlott a rendszeres fogyasztása, valamint a folyadékot is pótolhatjuk vele.
A görögdinnyét szuperélelmiszerként tartják számon, hiszen az egészségre gyakorolt pozitív hatásai mellett alacsony a kalóriatartalma, így a fogyókúrába is könnyedén beilleszthető. Nem utolsósorban egy szelet behűtött dinnye kellemes ízű, az étkezés lezárásaként, desszertként is megállja a helyét, de uzsonnára is, illetve a nap folyamán bármikor fogyasztható. A szupermarketek kínálatában is ott van, de a piaci standok is roskadoznak tőle, sokan viszont a nyári szezonban felállított ideiglenes elárusítóhelyeken szerzik be, ahogyan ezt a szüleik, nagyszüleik is tették.
Mi köze a görögökhöz?
Gurul és gördül — innen ered a görög előtag a nevében. A termésnek semmi köze a görögökhöz, azonkívül, hogy ők is termesztik és fogyasztják. Bár a görögdinnyét gyümölcsként tartjuk számon, termesztéstanilag a zöldségekhez sorolható. Ez egy tökféle, mely Afrikából származik. Az első dinnyeszüretről szóló feljegyzés 5000 évvel ezelőttre datálódik. Egy néhány éve végzett kutatás szerint a görögdinnye őse a szudáni kordofán dinnye. Az egyiptomiak meg is örökítették a lédús termés betakarítását. A fáraók eledeleként emlegették, a sírkamrákba gyakran tettek dinnyét, hogy ezzel táplálkozzon az uralkodó a túlvilágon. A X. században a kínaiak már termesztették ezt a zöldséget, akik egyébként manapság a világ legjelentősebb dinnyetermelőjének számítanak. Európában a XIII. században ismerték meg a hódítóknak köszönhetően.
Ezért együnk görögdinnyét
Magas a víztartalma, több mint 90 százalékos, ezért a legjobb választás a forró napokon, amikor nem ajánlott cukros üdítőket, alkoholt és magas koffeintartalmú frissítőket fogyasztani. Káliumdús, ennek köszönhetően a vérkeringésre és a szívre is pozitív hatást gyakorol. Savtalanít, méregtelenít, de vízhajtó hatásának hála a vesét is tisztítja. Segítségével könnyebben megszabadul a szervezet a káros anyagoktól, a fogyást is támogatja. Telít, alacsony a kalóriatartalma, ezért az esti órákban is ehetik azok, akik erre figyelmet fordítanak. A zöldség nem csak önmagában fogyasztható, hiszen salátákhoz és hűsítő turmixokhoz is felhasználható. A számos jótékony hatása mellett az immunrendszert is erősíti. Magját sem kell feltétlenül elkerülni, mert esszenciális aminosavakat tartalmaz, de magnéziumot is, mely segíti a szívműködést és a vérnyomás normalizálását. Tea is készíthető a növény magjából. Italként fogyasztva a vércukorszint szabályozásában is hasznunkra válhat, de A-, C- és B-vitaminban is gazdag, valamint foszfor, cink és szelén is megtalálható benne. A hatalmas, kerekded és ovális mellett ma már nálunk is kapható a minidinnye, valamint a sárga húsú változata.
Nézzük, mi mindent tartalmaz 100 gramm görögdinnye:
Kalória: 30 kcal
Fehérje: 0,6 g
Szénhidrát: 7,5 g
Rost: 0,4 g
Glikémiás index: 75
Meddig tart a szezonja?
Felmenőink úgy vélték, Lőrinc napjáig jó a dinnye, utána ugyanis már nem finom, mert Lőrinc belepisilt. Egyébként a Lőrincek egymáshoz közel kétszer is ünneplik a névnapjukat: augusztus 10-én és szeptember 5-én. Sokan már augusztus második felében lemondanak erről a hűsítő csemegéről, követve a népi hiedelmeket, de a dinnyeszezon a második Lőrinc-nap környékén, azaz szeptember elején ér véget. A dinnye ára általában augusztusban a legkedvezőbb, a hazai termelők is ilyenkor szedik le a legédesebb terméseket, de az idény végéhez közeledve már érdemes körültekintőbben vásárolni. Sok helyen félbevágott vagy negyed dinnyét is vehetünk, mely elsősorban azért hasznos, mert nem vásárolunk zsákbamacskát, hiszen látjuk a színét, állagát. Ha mégis egészet vennénk, kopogtassuk meg a héját: ha mélyen kongó hangot hallat, akkor érett, és nem idejekorán leszüretelt.
A sárgadinnye is kiváló csemege
Ázsiából ered, Indiában már 4000 évvel ezelőtt termesztették, a tökfélék családjába tartozik, ezért ez is zöldségnek számít, de gyümölcsként fogyasztják világszerte. Számtalan vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, emellett réz, cink, magnézium és vas is megtalálható benne. Méregtelenít, valamint a vérnyomást is normalizálja. Magas rosttartalmának köszönhetően az emésztésre is pozitívan hat. Bőségesen tartalmaz vizet, mely létfontosságú a szervezet számára, különösen a forró napokon. A stressz enyhítésében is a hasznunkra válhat, a szemet is védi a benne található lutein és zeaxantin, egyes kutatások szerint pedig a rák megelőzésében is fontos szerepet töltenek be a sárgadinnyében jelen lévő hasznos anyagok. Ahogy a görög-, úgy a sárgadinnye is beilleszthető a diétás étrendbe. Vidékünkön a halványzöldes húsú cukordinnye és a gerezdes, sárga belsejű a legelterjedtebb. Ha mézédes, finom csemegére vágyunk, válasszunk körültekintően. Kerüljük a foltos, sérült termést. Az érettségről a sárgadinnye illata is árulkodik. Ha nagyon kellemes, akkor finom, lédús, érett példányt választottunk. Szezonja nagyjából megegyezik a görögdinnyéével.
100 gramm sárgadinnye tápértéke:
Kalória: 34 kcal
Fehérje: 0,8 g
Szénhidrát: 7,9 g
Zsír: 0,2 g
Glikémiás index: 65
A dinnye nemcsak finom, de rendkívül egészséges csemege is. Bátran vásároljuk, fogyasszuk. Lőrinc napja után pedig válasszunk körültekintőbben, így akár még szeptember első felében is élvezhetjük a nyári szuperélelmiszerek jótékony hatásait, mézédes aromáját, ízét. Ha pedig módunkban áll, magunk is könnyedén termeszthetünk dinnyét.
Hozzávalók: 50 dkg görögdinnye, 20 dkg feta, 3 ek. olívaolaj, 1 citrom, 2 ág menta, só, borecet.
Elkészítése: Kockázzuk fel a dinnyét és a fetát, helyezzük egy tálba, facsarjuk rá a citrom levét, adjuk hozzá az apróra vágott mentát, a sót és a kevés borecetet. Tálalás előtt érdemes behűteni. Előételként vagy salátaként is fogyasztható.