A Nyárhangoló Fesztivál egy sokrétű és színes közösségi élmény, mely egyúttal a jelenkor kulturális ujjlenyomata is — emelte ki a megnyitón Fremond Árpád. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, ez egy komplex társadalmi esemény, mely szerteágazó kínálata révén Palicsra invitálja a magyarságot, nemcsak Vajdaság területéről, hanem az egész régióból is. Elsősorban mégis nekünk és rólunk, vajdasági magyarokról szól.

A Nyárhangoló küldetése, hogy összekötő legyen a fesztiválok, a kulturális szereplők, a művészeti produkciók és az idelátogató vidékiek, városiak között. A fesztivál programja megszólítja egy vajdasági magyar család minden tagját a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig, és egyúttal annak a lehetőségét villantja fel, hogy egy hosszú időn keresztül ápolt, megszervezett közösségi eseménnyé bontsa ki magát. Élményeket kínál, melyekkel építkezni lehet. Élményeket, melyek összébb kovácsolják a családokat, a barátokat, a munkaközösségeket és a vajdasági magyarságot is.

A Nyárhangoló Fesztivál minden, ami kultúra, és minden, ami vajdasági magyar — nyomatékosította Fremond Árpád.

— A kultúra volt az, ami az elmúlt évszázadokban megőrizte nemzetünket. A vajdasági magyar kultúra olyan, mint az otthonunk, ami védelmet és biztonságot nyújt. A Nyárhangoló Fesztiválhoz hasonlóan életre hívott rendezvényeink építik a magunkról és a rólunk kialakított képet a vajdasági magyar közösségen belül és azon kívül is. A fesztivál közösségformáló, identitáserősítő erővel bír, a kultúra pedig nemzetformáló, jövőépítő erővel. A tartalmaink, amiket megmutatunk, egyedi részletekből és egyedi módon hangolják össze az egyéni, valamint a közösségi értékrendszerünket. Megmutatjuk azt, amivel rendelkezünk, azt, ami fontos, ami értékes nekünk, vajdasági magyaroknak.

Fremond Árpád, az MNT elnöke nyitotta meg a fesztivált

Az MNT elnöke értéknek nevezte az együtt eltöltött időt, valamint a közösen szerzett és felépített élményt.

— Érték az eredmény, amit együtt értünk el, amit összefogással tettünk kézzelfoghatóvá és maradandóvá. Minden bizonnyal nem fogunk egyformán emlékezni arra, hogy hány fellépő fordult meg a négy nap alatt itt, Palicson. De arra biztosan emlékezni fogunk, hogy együtt voltunk, és arra is, hogy jó élmény volt együtt lenni. Az érték akkor érték, ha van, aki értékeli. Az érték akkor érték, ha megbecsüljük azt, amit kapunk, és azt, amink van. A közösség szintjén, a család szintjén, az egyén szintjén.

A fesztivál első napján tartották meg a Nemzet a politikában című panelbeszélgetést, ahol Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt nemzetpolitikáról, az anyaország határain túl élő magyarok érdekképviseletéről és mindennapi kihívásokról. A többi közt arra is keresték a választ, milyen ma magyarnak lenni Vajdaságban, illetve Romániában. 

Pásztor István és Kelemen Hunor a Nemzet a politikában című panelbeszélgetésen

— Ma egész mást jelent magyarnak lenni a Vajdaságban, mint tíz-tizenöt vagy húsz-harminc évvel ezelőtt — emelte ki Pásztor István a panelbeszélgetésen. Meggyőződése szerint ma már nem hátrány Szerbiában magyarnak lenni, ma büszkeség a vajdasági magyar közösség tagjaként élni. Tapasztalata szerint a magyarokat Szerbiában úgy élik meg, mint egy jól szervezett, mások számára egységesnek tűnő, egy irányba húzó közösséget. Mint mondta, lehet, vitát kelt a meglátása, de úgy látja, hogy gyakran felnéznek a Szerbiában élő magyarokra, mégpedig az elért eredmények miatt, ezekről gyakran beszélnek úgy a többségi nemzet tagjai, mint követendő példáról. Hozzátette, ez annak a munkának, bizalomépítésnek és partnerkapcsolatnak az eredménye, amelybe rengeteg energiát fektettek, nem csupán a VMSZ, de az egész magyar közösség részéről. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket az eredményeket csak közösségileg, nemzetpolitikaként és közös erőfeszítésként lehet megfogalmazni, és nem úgy, hogy egy szűk vezetői réteg vagy embercsoport valósítja meg őket.

A VMSZ elnöke a sajtónak nyilatkozva arról is beszélt, hogy a gazdaságfejlesztési program, a részarányos foglalkoztatás, a többség és a kisebbség közötti viszony intézményes építése, a történelmi megbékélés kérdése, a közös történelmi múltnak a megélése, másként történő interpretálása és egyúttal nem feszültségforrásként való kezelése mind olyan téma, amely a vajdasági magyarság hozzájárulása a nemzetpolitikai tapasztalathoz.

Kelemen Hunor szerint Romániában is hasonló a helyzet, mint Vajdaságban. Ott is most jobb magyarnak lenni, mint néhány évtizeddel korábban. Azt a célt, amelyet megfogalmaztak, hogy a közösség teljes életéhez szükséges intézményrendszer felépüljön, nagy vonalakban elérték. Ezeket az intézményes jogokat törvénybe foglalták, de nem jutottak el addig, hogy ezek a garanciák időtállóak legyenek, még nem érték el azt, hogy az önrendelkezésnek minden aspektusával bírjon a közösség — mutatott rá az RMDSZ elnöke. Hozzátette, tudni kell, hogy az erdélyi magyarság különböző élethelyzetekben van, hiszen a romániai magyarság Székelyföldön, a Partiumban és a Szilágyságban tömbben, máshol vegyesen, illetve szórványban él, és mindenhol más kihívásokkal szembesül.

Mint mondta, ha ma megkérdezik a fiatalokat, hogy milyen elképzeléseik vannak a jövőről, és azt mondják, hogy el akarnak menni Romániából, akkor ezt nem azért tervezik, mert a nemzeti identitáshoz való joguk csorbul, vagy mert nem férnek hozzá a magyar oktatáshoz, a magyar kultúrához, hanem a jobb élet vagy a több pénz reményében.

— Rengeteg munka áll előttünk, ami a közösség intézményes jogainak a garantálásához fűződik, hogy ne lehessen visszatéríteni később a megszerzett jogokat. Az életminőséghez kapcsolódó feltételeknek a javításán kell tovább dolgoznunk, hogy ne akarjanak elmenni az erdélyi magyarok, vagy a többség akarjon otthon maradni, még akkor is, ha külföldre mennek tanulni. Menjenek, tanuljanak, de hozzák haza az ott szerzett tapasztalatokat. Akarjanak hazajönni. Mindenesetre úgy gondolom, hogy jól haladunk, a félúton túl vagyunk, és bízom benne, hogy az irány jó — tette hozzá Kelemen Hunor.

A Nemzet a politikában című panelbeszélgetésen a két pártvezető rámutatott arra, hogy az elkövetkező időszakban mindkét pártra, a Vajdasági Magyar Szövetségre és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre is fontos, többszintű választások várnak, melyek azért is döntőek, mert ezek a megmérettetések mutatják meg a kisebbségi pártoknak és a közösségnek az erejét. A magyar kisebbség politikai befolyását és súlyát senki sem tudja elvenni, csak maga a magyar kisebbség tud lemondani róla, a választásokon mutatott érdektelenséggel. A politikusok azt is megállapították, hogy a kisebbségi közösség érdekérvényesítését célszerűbb a hatalmi pozícióból gyakorolni. Ott kell ülni az asztalnál, amikor a magyarságot érintő vagy a közösség számára is fontos döntésekről tárgyalnak.

A Nyárhangoló Fesztiválon 15 helyszínen több mint 40 változatos, színvonalas program, valamint sok-sok élmény és izgalom várta a látogatókat. Volt Ákos-koncert, együtt lehetett bulizni a Margaret Islanddel, a klasszikus zene kedvelőinek pedig zongorakoncerttel és operett-előadással kedveskedtek a szervezők. A fesztivál résztvevői megmérethették magukat a sárkányhajóversenyen, a Palicsi-tó vizén vitorlázhattak, a legbátrabbak pedig a felhők közül is megcsodálhatták Palicsot. A kisebbeket és családtagjaikat gyermekkoncertekkel és izgalmas gyermekfoglalkozásokkal várták.