
Alexandriai Szent Katalin (282 körül — 305) szűz és vértanú ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja.

Őrszállás — 2016. július 13.
A legenda szerint Kosztus ciprusi királynak a leánya volt. Amikor hírét vette, hogy Maximinus császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket. Vitába szállt a császárral is a keresztény tanítás igazáról. Hite miatt börtönbe került, ahová — hogy a pogányság számára mégis megnyerjék — állítólag ötven tanult férfiút küldtek hozzá. Viszont a jámbor szűz oly bölcsességgel védelmezte hitét, hogy mind az ötvenen kereszténnyé lettek. Először éles késekkel ellátott kerékkel akarták szétmarcangolni, ez azonban darabokra tört, ezért lefejezték. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült. Mivel úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és a haldoklókért is imádkozott, a késő középkorban sok kórház patrónájának tekintette. A magasabb iskolák, a filozófia és a filozófusok, az ügyvédek, a könyvtárak, a könyvtárosok és a nyomdászok, a kerékgyártók, a tanuló lányok, a fiatal diákok és nők, a dajkák védőszentje. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Katalin napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A lányok gyümölcsfaágat állítottak a vízbe, és ha az karácsonyra kihajtott, bizony közel volt a férjhez menés. Az ágat sokfelé Katalin-ágnak nevezték. A fiúk böjtöltek e napon, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Számos vidéken dologtiltó nap volt Katalin napja. Nem sütöttek kenyeret, nem őröltek a malmok, nem szántottak.
Faliújság — részlet; Ürményháza — 2022. november 19.
Szent Katalin szűz és vértanú emléknapján Bocsár, Ludas, Surján és Torontálújfalu temploma ünnepli búcsúját Vajdaságban.
Fényképezte: Martinek Imre