(Budapest, Farkasréti temető — 2022. augusztus 10.)

„…ahol lakunk, az egy falu, a Szép Ilonkától kezdve a János kórházig. Olyan gyakran összeakad, aki itt lakik a másikkal, hol itt, hol ott, hol patikában, hol a budagyöngyei piacon, hogy mind ismerjük egymást, látásból legalább” (interjúrészlet, Új Tükör, 1984).

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Ott tanult, érettségizett, diplomázott s végül tanított is. Tanárként a későbbiek során Hódmezővásárhelyen, a Bács-Kiskun vármegyei Páhi községben és Budapesten is találkozhatunk nevével. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda, aki 1949 és 1958 között indexre került, már regény- és drámaíróként tért vissza. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek.

(Budapest /magángyűjtemény/ — 2024. november 13.)

Múltvallató jegyzetünk hitelesítéséhez Kerepesre (Szilasliget, Wéber Ede park) és Budapest II. kerületébe (Országút, Szabó Magda sétány) látogattunk, illetve a főváros Farkasréti temetőkertjéből hoztunk néhány vonatkozó fotográfiát. Plusz néhány irodalomtörténeti adalékot.

Az ajtó — „A képek mindent tudnak, legjobban azt, amit leginkább próbálok elfelejteni, ami már nem álom. Hogy egyszer, életemben egyetlenegyszer nem az alvás agyvérszegénységében, hanem a valóságban is feltárul énelőttem egy ajtó, amelyet akkor se nyitott volna ki, aki odabenn magányát és tehetetlen nyomorúságát védte, ha már ropog is feje fölött az égő háztető. Azt a zárat csak nekem állt hatalmamban megmozdítani: aki a kulcsot megforgatta, jobban hitt nekem, mint az Istennek, és én is azt hittem magamról abban a végzetes percben, isten vagyok, bölcs, megfontolt, jó és racionális. Tévedtünk mind a ketten, az is, aki bízott bennem, és én is, aki elbíztam magamat. Most már voltaképpen mindegy, mer ami történt, nem lehet jóvátenni.”

(Kerepes /Szilasliget, Wéber Ede park/ — 2024. január 7.)

Kerepesen 2017-ben Szabó Magda-centenáriumot ünnepeltek. A fővárosi II. kerületben (2021-ben, a magyar kultúra napja alkalmából) a nevezett kerületi önkormányzat felhívására és a helyi lakók javaslatára egy korábban név nélküli utcaszakaszt Szabó Magda nevével fémjeleztek. Az írónő Farkasréti temetőben található sírjának kövére a férj, Szobotka Tibor (1913—1982) író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus… neve is felvésettetett.