Nindzsából jeles

Nindzsából jeles

Először adtak egyetemi diplomát nindzsa szakon Japánban — Oroszországban megszavazták az alkotmány módosítását — A válság óta kevesebbet költenek és többet takarítanak meg a családok Európában

Először adtak egyetemi diplomát nindzsa szakon Japánban

Micuhasi Genicsi a mesterképzésen két éven át tanulta a harcművészeteket és a feudális árnyharcosokhoz kapcsolódó más hagyományokat a Japán középső részén levő Mie Egyetemen, abban a régióban, amelyet a nindzsák hazájának tartanak. „Olvastam, hogy a nindzsák délelőttönként a földeken dolgoztak, délután a harcművészetet gyakorolták” — mondta el az AFP-nek a férfi, aki ezért zöldségeket termesztett, és szorgalmasan dolgozott küzdősporttechnikáján, miközben az egyetemen tanult. „Úgy gondoltam, így élhetem át, milyen az igazi nindzsa” — magyarázta. Noha a feudális kor harcosait lopakodó, titokzatos, feketébe öltözött gyilkosokként ismerik, „átfogó túlélési ismereteik” is voltak. Micuhasi kitanulta a kungfut és a sorindzsi kempo nevű japán harcművészetet. Saját dódzsójában, vagyis harcművészeti edzőtermében tanít nindzsatechnikákat, eközben fogadóját is vezeti. A Mie Egyetemen 2017-ben alapították meg a világ első nindzsatudományi központját, a képzést a következő évben indították. „Évente nagyjából hárman iratkoznak be, azt hiszem, van rá kereslet. Sokan érdeklődnek külföldről is, de egyet el kell mondanom: a kurzuson a nindzsaéletet tanulmányozzuk, nem nindzsává képzünk” — mondta Jamada Judzsi, a japán történelem professzora.


Illusztráció (Pixabay.com)

 

Oroszországban megszavazták az alkotmány módosítását

A választásra jogosultak csaknem 65 százaléka voksolt az orosz alkotmány módosításáról, és a nem végleges eredmények szerint több mint kétharmados többség támogatta a változtatásokat, melyek egyebek mellett lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson. A leadott szavazatok 65 százalékának feldolgozása alapján az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 77,15 százalékon állt, 21,89 százalék pedig ellene szavazott. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet exit pollja 71,3 százalékos támogatottságot mért, s a központ 70 százalékos többséget jelzett előre az „igenek” javára.

 

A válság óta kevesebbet költenek és többet takarítanak meg a családok Európában

A koronavírus-válság alatt némileg módosultak az európaiak megtakarítási szokásai. Az Ipsos közvéleménykutató intézet által az ING Bank megbízásából készült tanulmány szerint 30 százalékuk növelte megtakarításait, 44 százalékuk pedig kevesebbet költ, mint korábban. A kiadásaikat egyesek szükségből, mások viszont megváltozott napi rutinjuk következtében mérsékelték. Az európaiak pénzköltési szokásai igazodtak a járványvédelmi korlátozások feltételeihez, 52 százalékuk gyakrabban fizet kártyával a krízis óta, és 44 százalékuk költ többet az interneten. Megtakarítását biztonságérzete növelése érdekében jellemzően az állásban levő, 45—54 éves korosztály növelte: közöttük az arány 73 százalékra emelkedett az előző felmérés 68 százalékáról.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Világkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Nindzsából jeles
Világkép
Nindzsából jeles
Világkép
Facebook

Támogatóink