Nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek

Nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek

Annak eredményeképp, hogy június 26-án Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök Csúrogon közösen hajtott fejet az 1942-ben, illetve 1944-45-ben ártatlanul elveszejtett szerb és magyar áldozatok emléke előtt, nemcsak közös múltunk egyik fájó fejezete zárult le, hanem helyreállt valamelyest a világ huszadik században kibillent értékrendje is.

Annak eredményeképp, hogy június 26-án Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök Csúrogon közösen hajtott fejet az 1942-ben, illetve 1944-45-ben ártatlanul elveszejtett szerb és magyar áldozatok emléke előtt, nemcsak közös múltunk egyik fájó fejezete zárult le, hanem helyreállt valamelyest a világ huszadik században kibillent értékrendje is.
A magyar-szerb történelmi megbékélésként emlegetett eseményre hetven évig várt a közelmúltig a kollektív bűnösség terhét is viselő itteni magyarság. Az egykori csúrogi dögtemető helyén 1994 óta koszorúznak — kezdetben csak a hozzátartozók helyezték el a kegyelet virágait, majd egyre sokasodtak az emlékezők, Teleki Júlia, az 1944-es borzalmak egyik túlélője és kutatója az eltelt majdnem két évtizedben folyamatosan küzdött a méltó emlékhely kialakításáért. Az általuk elhelyezett fakereszteket, kőtáblákat többször is meggyalázták.
Az idén a magyar, illetve a szerb állam támogatásával két helyszínen kezdődött meg az építkezés. Csúrog központjában a Topalov raktárt alakították át az 1942-es razzia áldozatainak múzeumává, a Holt-Tisza partján viszont Szarapka Tibor szobrászművész alkotása az ártatlanul kivégzett magyaroknak adja meg a végtisztességet. A sintérgödörnél, amely valamikor a maradványaikat rejtette.    
A múlt szerdán ide érkezett meg először a két köztársasági elnök és kísérete, ahol a Vajdaság minden részéből összesereglett több száz ember, közöttük számos közéleti személyiség, köztársasági, tartományi és helyi tisztségviselő, egyházi méltóság várt rájuk. A megemlékezés msgr. Pénzes János szabadkai és msgr. Németh László nagybecskereki megyés püspök vezetésével, gyászszertartással és az emlékhely felszentelésével kezdődött, majd a szerb egyház képviselői léptek a szoborkompozíció elé.
Áder János és Tomislav Nikolić egyszerre rótta le kegyeletét és koszorúzta meg az emlékművet, majd a Topalov raktárhoz hajtottak, és ott is az Irinej Bulović bácskai pravoszláv püspök vezette gyászszertartás, illetve a bácskai és a bánáti katolikus püspök imája után mindketten koszorút helyeztek el.
Az épület felújítását az 1942-es csúrogi razzia emlékét ápoló civilszervezet felügyelte és tagjai viselik gondját a létrehozott kiállításnak. A falakat, amelyeken még a golyónyomok is látszanak, eredeti állapotukban hagyták, körben ismertető szövegeket, dokumentumokat, fotókat helyeztek el.
Miután a vendégek rövid látogatást tettek az 1862-ben felszentelt, monumentális, háromtornyú Urunk mennybemenetele pravoszláv templomban, a két elnök az épület előtt felállított színpadon mondta el beszédét. Azt üzenték, emlékezni kell az áldozatokra, a tetteket nem szabad feledni, de meg kell bocsátani egymásnak.

Minden ártatlan áldozat megérdemli az emlékezést

Az egybegyűlteket Čedomir Božić, Zsablya község elnöke köszöntötte, majd Tomislav Nikolić lépett a mikrofonhoz. Bevezetésként Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből idézett: „Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben.”
— Ez a bibliai idézet igen tömören fogalmazza meg azt a tanulságot, amely abból a tragédiából vonható le, mely az emberi történelem során oly mérhetetlen számú áldozatot követelt. Ebből és a csaknem ezeréves közös történelmünkből okulva mondhatjuk el: a magyarok és a szerbek felelősséggel tartoznak egymásnak azért, hogy jelenüket és jövőjüket a békés együttélés, a megértés és a keresztényi szeretet legnemesebb hagyományai szerint építsék ki — fogalmazott a szerb köztársaság elnöke, majd szónoklata nagyobb részében a két nép történelmi múltjának közös eseményeit idézte fel, azokat az időszakokat, amikor a magyarok és szerbek sorsa összefonódott, küzdelmeikkel egymást segítették. 
— Történelmi figyelmeztetésként kell értelmeznünk a tragikus háborús eseményeket, amelyek még ma is a békés együttélésre, egymás megértésére intenek bennünket. Minden ártatlan áldozat, nemzeti és vallási hovatartozásra, nemre, életkorra való tekintet nélkül megérdemli, hogy emlékezzünk rá, s hogy megóvjuk a feledéstől. Minden egyes virág, amelyet az elhunytak vesztőhelyénél hagyunk, minden egyes kézfogás, amely a megbékélést szolgálja a civilizációs öntudat jele. Ne feledjük: amint minden áldozatnak, úgy minden bűnösnek is vezetékneve és neve van — hangsúlyozta Nikolić, majd hozzátette: Szerbia elkötelezett az iránt, hogy jelenét és jövőjét a szabadságra, az egyenjogúságra, az emberi jogok védelmére és a jószomszédi kapcsolatok kialakítására építse, a Magyarország és Szerbia közötti, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot pedig a régió stabilitása szempontjából is lényegesnek nevezte.

Az ártatlanok elpusztításánál nincs bűnösebb tett

Áder János szerint a csúrogi közös főhajtás azt üzeni minden magyarnak és szerbnek, hogy a ma élőknek van erejük szembenézni a múlttal, az igazsággal. Akik a múltnak emléket állítanak, azok a jövőre gondolnak. Akik a bűnt bűnnek nevezik, azok az erkölcsös életet szolgálják. Akik kimondják az igazságot, azokat a gondviselés is a kegyelmébe fogadja.
— Ami 1944-45 telén itt és a környező magyar településeken történt, az egy tömeges bosszúhadjárat része volt, véres bosszú azért, amit más magyar emberek követtek el ártatlan szerb emberek ellen, néhány évvel korábban. Ez a bosszú bűnben fogant és erkölcstelen volt, mint ahogy ugyanilyen bűnben fogant és erkölcstelen cselekedet volt minden egyes ártatlan szerb élet kioltása is. A világ erkölcsi rendje felborul, ha nem értjük meg, hogy csak a bűnösök megbüntetése lehet erkölcsös cselekedet. Önmagunk, egymás és az utánunk jövők ellen vétenénk akkor, ha nem értenénk meg, hogy az ártatlanok elpusztításánál nincs bűnösebb tett.
Hét évtizede nemcsak az ártatlanul kivégzettek halálsikolyai értek fel az égig, hanem a világ erkölcsi rendje is félresiklott. Hetven évet kellett várnunk ahhoz, hogy egymás szemébe nézve közösen is kimondhassuk: a bűnnek nincs származása, sem nemzetisége. Nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek, bűnös indulatok, bűnös emberek. Miként az áldozatok esetében sem az a legfontosabb, hogy szerbek voltak-e vagy magyarok, hanem az, hogy egytől egyig ártatlan emberek voltak — hangsúlyozta a magyar államfő, majd így folytatta: — Ami a mai napon itt, Csúrogon történik, nem pusztán közös múltunk egyik hetven éve lezáratlan, fájdalmas fejezetének nemzeteinkhez és országainkhoz méltó elrendezését jelenti. A mai napon nemcsak fejet hajtunk az egymás áldozatainak emelt emlékművek előtt, és lélekben nemcsak sok ezer ártatlan áldozatnak adunk végtisztességet. A mai nap ennél is sokkal fontosabb. Ma a világnak a huszadik században kibillent erkölcsi rendjéből helyreállítunk valamit, ami mindnyájunknak fontos érték.
Áder János szerint a 21. század megújuló Közép-Európája ilyen gesztusokból születik meg, és reményét fejezte ki, hogy ezt a dátumot aranybetűkkel őrzik majd meg az utókornak a két ország kapcsolatát taglaló történelemkönyvek.

Bocsánatkérés a parlamentben

A magyar közjogi méltóság kétnapos szerbiai látogatásának végén zenés-irodalmi műsoron vett részt a szabadkai Kosztolányi Színházban. Az alkalmi összeállítást az Újvidéki Színház művészei készítették Gyarmati Kata rendezésében.
Itt mondott beszédében Matuska Márton, Teleki Júlia és Pásztor István nevét emelte ki, mint olyan személyekét, akik sokat tettek azért, hogy ez az esemény megtörténjen. A kegyeletadást egy új történelmi fejezet nyitányaként jelölte meg, és azt kívánta, hogy az emlékmű a jövőben is háborítatlanul álljon.
Áder János egyébként felszólalt a szerbiai parlamentben is, és Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen. A szerb sajtó nagyon keveset foglalkozott a két államfő találkozójával és közös főhajtásával, de ez a bocsánatkérés a legrövidebb írásból, híradásból sem maradt ki.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek
Riport
Nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek
Riport
  • MTI
  • 2016.08.20.
  • LXXI. évfolyam 33. szám
Facebook

Támogatóink