Az Ady Endre Művelődési Egyesület nézőtere megtelt, sokan családostul érkeztek, amit jó volt látni. A színházba járás nagyon jó alkalom arra, hogy egy kicsit kikapcsolódjunk, elengedjük magunkat, és semmi másra ne gondoljunk, csak élvezzük a színpadon látottakat.

Fotók: Bacsik Attila 

A két főszereplő, Lackó Farkas Erzsébet és Szántó Tivadar rutinosan mozgott a színpadon. A sokévnyi színházi tapasztalatnak köszönhetően remekül játszották el a gyerekre oly nagyon vágyó férj és a gyereket nem kívánó feleség szerepét. Az előadás után el is mondták benyomásaikat.

— Igyekeztem azt adni, amit a szerző Kitty szerepének osztott. A valóságban nem vagyok hisztérika, és hisztis kirohanásaim sincsenek. A színpadon ezt a karaktert próbáltam eljátszani, és jól érezni magam, ami, úgy érzem, sikerült is — emelte ki Lackó Farkas Erzsébet.

— Január végén osztottuk ki a szövegeket, akkor kezdtük a próbákat. Az idén tovább tartottak a felkészülési próbák, mint a korábbi években. Lehet, hogy azért, mert már idősebbek vagyunk, és nem tudott vagy nem akart a fejünkbe mászni a szöveg. (Nevet.) De ennek ellenére én jól éreztem magam a darabban. A tavalyi szerepem nem annyira tetszett, mint az idei. Úgy érzem, hogy ez rám íródott. Igaz, hogy Virág Gyuri, a Zentai Magyar Kamaraszínház színművésze azt ajánlotta, még fokozzuk a helyzetet, s a végére egy őrült állapotba kerüljek Erzsivel együtt, de nekünk ez sok lett volna. Maradtunk egy szerényebb, de így is hatásos befejezésnél — mesélte Szántó Tivadar, aki Alfrédot személyesítette meg.

Erzsébet hozzátette, valójában egy húzott szövegből dolgoztak.

— A ’90-es években játszotta már ezt egy akkori, tóbai, kezdő színészcsoport, s azt a szöveget találtuk meg. A teljes szöveg hiányában voltak olyan részek, amelyeket nehezebb volt megoldani. Pl. az idő múlását a zenei részek bejátszásával próbáltuk érzékeltetni. Mi is belenyúltunk a szövegbe, de dramaturg nélkül. Úgy tudjuk, hogy az 1900-as évek elején íródott a szöveg, és film is készült belőle, de az más címet kapott.

— 1997-ben adták elő Tóbán, de mi akkor nem játszottunk benne, mert olyan sokan voltunk a társulatban, hogy két színdarabot is készítettünk. Mi Erzsivel a másik előadásban, a Szakíts helyettem címűben szerepeltünk — emlékezett vissza Tivadar.

* Erzsi, te már néhány éve nemcsak szereplője, hanem rendezője is vagy a daraboknak. Nehéz ezt kivitelezni?

— Nagyon nehéz feladat. Mert más, amikor fent a színpadon figyeled a játékot, a színészek mozgását, és más, amikor lentről. Na meg saját magamnak sem tudtam instrukciókat adni… De szerencsére a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség jóvoltából három alkalommal eljött hozzánk Virág György zentai színész, aki a segítségünkre volt. Tanácsokat, ötleteket adott. Mi mindig a közönségnek játszunk, s eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptunk. Mindenhol visszatapsoltak bennünket, sőt, előadás közben is éreztük, hogy értékelik a poénokat. A szemlén a szakmai zsűri sem észlelt nagy hibákat, jó értékelést kaptunk, több különdíjban is részesültünk. Én a Magyar Szó könyvcsomagját kaptam a színészi, rendezői és állhatatos csoportvezetői tevékenységemért, Dominik szintén egy könyvcsomagot kapott, melyet a Hét Nap hetilap ajándékozott, illetve egy csoportos belépőt is nyertünk az Újvidéki Színház valamelyik előadására. Mindegyik díjnak nagyon örülünk.

— Április 6-án volt Tóbán a bemutatónk, azután felléptünk Tordán, Temerinben a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, Hetinben (Tamásfalva), Nagykikindán, még egyszer — közkívánatra — Tóbán, most pedig itt Magyarcsernyén. Szajánban még várnak bennünket, s utána egy kicsit pihenünk. Vannak még meghívásaink, de mivel kezdődnek a határban a munkák, és legtöbben mezőgazdasággal foglalkozunk, nem tudjuk megszervezni a próbákat. Lehet, hogy az ősszel eljutunk még néhány helyre, mielőtt elkezdenénk próbálni az új darabot — hallottuk Tivadartól.

Az egyik legfiatalabb szereplő, Samu Tibor hat éve tagja a társulatnak.

— Még amikor kisiskolás voltam, a szüleimmel és a testvéremmel mindig megnéztük a tóbaiak előadását, és már akkor elhatároztam, ha nagy leszek, én is szeretnék a színpadon állni, szerepelni. Amikor befejeztem a nyolcadikat, ez meg is történt. Először a Balkáni gerlében kaptam mellékszerepet, a vőfélyt játszottam, majd az Indul a bakterház Patása lettem. Az Amerikai menyasszony című darabban Piskóta szerepét osztották rám, akkor már több volt a szövegem. Ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki a színészetet, mert nagyon kikapcsol, és sok helyre eljuthatunk, sok embert megismerhetünk. A mostani előadásban egy dühös édesapát játszottam. Szerintem ma este nagyon jól sikerült. Nemcsak szerepelek, hanem kellékes is vagyok. Jövőre is biztosan ott leszek a csapatban.

Aranyos Dominik is a fiatalabb színészek közé tartozik. Jimmy alakját formálta meg, aki mindent megtett, amit a hölgyek (felesége és titkos szerelme együtt) kieszeltek, és kértek tőle, de a végén már menekült volna előlük…

— 2017-től szerepelek. Egy kicsit nehéz volt a szövegtanulás, de minél több helyen előadjuk, annál jobban megy a szöveg. Mivel a feleségem is szerepel, otthon is szoktunk próbálni, főleg, ha van közös részünk a darabban. Sőt, most már a gyerekeink is játszanak a gyerekcsoportban, aminek nagyon örülünk. A fellépés előtt egy kicsit izgulok, de amikor elkezdődik az előadás, akkor a szerepre és a szövegre figyelek. Nem nézek le a közönségre, mert akkor biztosan összekeverném a mondandómat. Nehéz volt eljátszani, hogy utálom a gyerekeket, mert három gyerekünk van.

A színészek elmondták, örülnek, hogy megalakult egy gyerekekből álló színészcsoport, mert így a jövőben is lesz, aki Tóbán a színház deszkáin gyakoroljon, szerepeljen. Még az is megtörténhet, hogy ismét két színdarabot készítenek párhuzamosan…