Istenünk, ki hűséges szolgáidat szentjeid közé fölmagasztalod,

kérünk, add, hogy a Szentlélek minket is gyújtson lángra

a szeretetnek azzal a tüzével, amely Néri Szent Fülöp szívét

oly csodálatosan izzóvá tette!

A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) óbecsei helyi szervezetének meghívására ft. Mellár József törökbecsei esperes plébános Néri Szent Fülöp (1515—1595) élete címmel tartott előadást a belvárosi plébánia zsúfolásig megtelt hittantermében.

A megjelenteket Szilágyi Edit, a KÉK helyi szervezetének elnöke köszöntötte.

A rendezvény imával kezdődött, azzal kértek áldást az előadóra, előadására és minden jelenlévőre.

Ft. Mellár József atya egy nem mindenki által ismert, de Róma egyik legnépszerűbb szentjének életéről tartotta meg a ma embere számára is igen időszerű előadását.

Néri Szent Fülöp 1515-ben előkelő, firenzei családban született. A gyermek Fülöp legnagyobb erénye feltétlen engedelmessége volt, az ifjúvá serdült Fülöpé viszont a szűzi tisztaság, melynek szerinte biztos őre az alázatosság („Ha másnak bukásáról hallunk, sajnálnunk kell őt, nem megvetni; a részvét hiánya saját bukásunk útkészítője.”). Gazdag nagybátyja mellett találhatta volna meg a szerencséjét, de csak rövid ideig élt ezzel a lehetőséggel, helyette a bencésekhez csatlakozott, vagy a tenger partján lévő Szentháromság-kápolnában fél éjszakát is imádsággal töltött. Tizennyolc évesen pénz, segítség és terv nélkül Rómába ment, ahol Galeotto Caccia fogadta fiai mellé, és istenfélelemben nevelte. Élete szerény volt, alig evett, ágya a padlója volt, mindenét szétosztotta a szegények között. 1551-ben szentelték pappá.

Az előadó világosan rámutatott arra, hogy Néri Szent Fülöp otthont igyekezett teremteni a szívekben Isten számára.

— Mindig, de a húsvéti időszakban mi is különös figyelmet fordítunk a hitünkre és azon belül az imára. Néri Fülöp számára az ima maga a hit és az alázatosság, és itt merül fel a hallgatóságban a kérdés, hogy vajon képesek vagyunk-e megérteni a szent példájának üzenetét, sőt, nemcsak megérteni, hanem követni is, hiszen a mai embertől idegen az önmegtagadás, a mértéktartás, az önfegyelem. A böjt, az ima, a csend, a virrasztás eszközei annak, hogy nagyobb egységre jussunk Jézussal — hangsúlyozta Mellár atya. — Hogyan érjük hát ezt el, vagy közelítsük meg, amikor lehetőségünk van, de a szándékot féken tartják a kifogások? Néri Szent Fülöp negyven órát imádkozott, és addig tartott a szentségimádás is. Mi vajon mennyit imádkozunk? Naponta misézett. Eljutunk-e legalább évente egyszer a szentmisére? Hatvan éven át Róma apostola volt, és legnépszerűbb szentje. Tanítványai tisztelték. Élete és halála maga volt a csoda. A szigorú életű szentet keresztény vidámság jellemezte, tetteit csodák követték. Gondban nem aggódott, hitt, pedig az élet nem mindig volt vele kegyes, történtek vele rossz dolgok is, de azokon felülkerekedett. A keresztény ember nem aggodalmaskodik, hanem hisz, vagy hiszi, hogy a hite mély. Vajon képesek vagyunk elmondani teljes szívvel és őszinte hittel a Miatyánkot? Mit teszünk, ha bántanak? Felülkerekedünk, ahogyan azt Fülöp tette, vagy elmerülünk a csalódásban, önsajnálatban, haragban? Néri Szent Fülöp igen fontosnak tartotta a közösségépítést is. A sok áldozat, melyet magára vállalt a lelkek megmentéséért és Krisztus megszerettetéséért, meghozta a gyümölcsét: tömegek jártak hozzá gyónni, minden vasárnap egész nap végezték a szentségimádást, megközelítőleg ezren látogatták, ápolták a betegeket, olvasták a Szentírást, hagytak fel az eretnekséggel és a bűnös élettel.

Az előadás ismét a jelenbe kalauzolta a megjelenteket, és bebizonyosodott, hogy a szent életének üzenete örök érvényű, példája ma is aktuális és követendő, nemcsak életfilozófiájában, hogy mi is a csendben, imában, önmegtagadásban, alázatosságban képezzük önmagunk személyiségét, de abban is, hogy nem feledkezünk meg a közösségépítésről, a közösséghez tartozásról.

Az előadás kapcsán elhangzott, hogy a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör civil szervezetként azzal a céllal jött létre, hogy az evangélium szellemében közelebb hozza egymáshoz a vajdasági magyar keresztényeket. Kapcsolata a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetségével szoros. 2017-ben alapították meg a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítványt azzal a céllal, hogy a két szervezet szorosan együttműködve, azonos értékek mentén, szerteágazó evangelizációs tevékenységet végezhessen a Kárpát-medencei magyarság körében, ami egyebek között kerekasztal-beszélgetések megszervezésével valósul meg az anyaország és a határon túl élők közreműködésével. „A közösség létrejött, él. Azonos nyelven imádkozunk, azonos a hitünk és a célunk, összetartozunk. Együtt Istennek tetsző úton járunk. Közös imánk célba ért” — hangsúlyozta az előadó, válaszolva a feltett kérdésre.

Ft. Fuderer László elmondta, hogy Néri Szent Fülöp a reformáció idején igyekezett visszatéríteni az emberiséget a krisztusi tanításra, a katolikus népnevelési törekvések folytatójaként Róma külvárosában fejtette ki tevékenységét. A szent elveit követő és népszerűsítő oratoriánus mozgalom — elsősorban annak 1575-ben XVI. Gergely pápa általi megerősítése után — egyre szélesebb körben terjedt, még Itálián kívül is. Ennek szellemében jött létre a francia Missziós Papok Társasága, mely az elhagyott falusi nép oktatását-nevelését vállalta magára.

Az elgondolkodtató, az idők, korok összehasonlítására ösztönző és húsvét ünnepére lélekben felkészítő előadás imával ért véget.

A tribünt ft. Magó László óbecsei plébános és Halmai János törökbecsei káplán mellett a hitoktatók, az óbecsei, a törökbecsei és a bácsföldvári hívek, valamint a média képviselői is megtisztelték jelenlétükkel.