Háromnapos magyarnéptánc-kurzust rendeztek Magyarkanizsán, a Művelődési Házban és az Ifjúsági Otthonban. Ezt a Fokos Zenekar vezetésével megtartott táncház koronázta meg, és kezdő szintű néptáncoktatáson is részt vehettek az érdeklődők. A rendezvény a Modern Folking projektumnak köszönhetően valósult meg, a magyarkanizsai Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület, valamint a Tisza Néptáncegyüttes szervezésében.
A háromnapos néptánckurzuson bökönyi (nyírségi) táncokat tanított Varga Gábor és Tóth Kata a felsős meg a középiskolás korosztálynak. Varga Gábor jelenleg a Genfi Magyar Néptánccsoport oktatója, korábban a budapesti Angyalföldi Vadrózsa Néptáncegyüttes táncosa volt, emellett kortárs tánccal is foglalkozik, Tóth Kata pedig a Tisza Néptáncegyesület egykori oktatója, jelenleg ő is a Genfi Magyar Néptánccsoport tánctanára és a Genfi Magyar Kulturális Központ elnöke. A szervezők szerint a diaszpórából meghívott oktatók jelenléte rámutat a magyar néptánchagyomány határokon való átíveltethetőségére, valamint a határon túl élő magyarság és a diaszpóra együttműködésének fontosságára magyar kulturális értékeink megőrzése céljából.
Tóth Kata, a kurzus egyik vezetője elmondta, hogy egy ilyen hosszú hétvégi oktatás mindenképp színesíti a néptánccsoportok „hétköznapjait”, s ez gyakran bevett szokás a néptáncegyüttesek életében, hiszen amikor egy új tánc elsajátítására adja egy csoport a fejét, szívesen hívnak új oktatókat, akik például jobban elmélyedtek a tanulni kívánt táncanyagban.
Vígi Sára felvételei
— A technikai tudás elsajátítása mellett az ilyen alkalmak célja, hogy új impulzusok, érzések érjék a táncosokat, amiből táplálkozni, fejlődni tudnak. Ez egy energiacsere, mely mindenkit feltölt, mind a táncot tanulókat, mind az oktatókat. Számomra azért van nagy jelentősége az ilyen alkalmaknak, mert új tapasztalatokkal gazdagodunk, és rengeteget tanulunk egymástól. Lehet, hogy furán hangzik, de tanítás közben mi, oktatók is rengeteget tanulunk — mondta Kata. Hozzátette, hogy a hétvége nagyon termékeny és kimerítő is volt a szó pozitív értelmében. — A harmadik nap végére mindenki csak nézett ki a fejéből, mert azért tömény és borzasztóan intenzív három napon vagyunk túl. Ilyenkor igyekszünk minél nagyobb mennyiségű táncanyagot átadni a csoportnak. A résztvevők egy ilyen oktatáson egy erős táncalapra tehetnek szert, melyet aztán a heti rendszerességű próbáikon tovább gyakorolhatnak és finomíthatnak. Most hétvégén felsős és középiskolás korosztályt tanítottunk, melyek már többéves néptáncos múltról számolhatnak be, s voltak köztük olyanok is, akik több mint tíz éve táncolnak.
A kurzus végén a VII. Fonó Klubban a Fokos Zenekar tartott táncházat, melyen a fiatalok ahelyett, hogy pihentek volna, tovább ropták a táncot.
A program a Modern Folking projektum részeként, az Interreg—IPA CBC Hungary—Serbia Programme (Interreg—IPA Magyarország—Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program) résztámogatásának köszönhetően valósul meg. A projektum lebonyolítói a Katolikus Ifjúsági Alapítvány, a Dombos Egyesület, valamint a Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület.
Vígi László barátomat, a Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület elnökét a projektumról kérdeztem.
— 2018 májusában kezdtük, s az eredeti elképzelés szerint úgy állt, hogy 2020 májusában fejezzük be a tervezett projektumot, egy picit azonban lassabban indult, és módosítási kérelmeink is voltak, jelen tényezők szerint 2020 augusztusában zárul. Ez azért is jó, mert a Dombos Fest idei nyári rendezvényei is erősítik a projektumot. A Wemsical 2020-ban tudott úgy felállni mind emberi erőforrásilag, mind menedzsmentileg, hogy az esztendőt egy igazán erős évvé varázsolja a projektumon belül.
* Máris túl vagytok több Modern Folking-os programon, rendezvényen.
— Az idei év januárjáig hét Fonó Klubot szerveztünk, s augusztusig tervben van még hét. A Fonó Klub-os estek úgy vannak elképzelve, hogy meghívunk egy zenekart és egy táncoktató párost, mely más-más vidékek magyar táncait tanítja, s ezen felül szeretnénk az egyéb, velünk élő nemzetek zenéjét és táncait is felvezetni.
* A Wemsical Serbia a megalakulásától kezdve fontosnak tartja a hagyományőrzést, népzenét, néptáncot?
— Az elején ennyire direkt módon még nem, ám a tagok legnagyobb része fontosnak tartja, s foglalkozik is vele. A programjainkon belül is többször megjelent ez az irányvonal, de mivel a kortárs művészetek és a hagyomány egyvelegét szeretjük éltetni, itt is arra törekedtünk, hogy a kettőt valahogy összeolvasszuk, megnézzük, hogyan tudnak együtt, egymás mellett, egymást inspirálva működni. A Modern Folking projektumunk is megpróbálja egy újabb köntösbe csomagolva tovább éltetni hagyományainkat és népzenénket. Két szabadegyetem megszervezése is része mindennek, az egyik már meg is valósult, a másik pedig a tavasszal esedékes, s itt is a fenti témát tárgyaltuk a meghívott előadókkal.
* Milyen témákkal fog a második szabadegyetem foglalkozni?
— Például azzal, hogy mit von maga után a digitalizáció s a digitális világ, mennyire hasznos, illetve javallott az új technológiákat alkalmazni, ha népzenéről, néptáncról, hagyományainkról beszélünk. Mennyire fontos ezt a virtuális térben is jelen levővé, elérhetővé varázsolni? Készülni fog egy applikáció is, melynek segítségével könnyedén tudják a fiatalok követni, hogy Vajdaságban milyen népi jellegű események várhatóak. A XXI. században ez megkerülhetetlen.
* Mi alkotja még a Modern Folking idei programját a már említettek mellett?
— Két graffitiversenyt is szervezni fogunk, az egyiket Magyarkanizsán, a másikat Oromon. Ezen nem feltétlenül a sprayes formát kell érteni, kevert technikával működnek majd a versenyzők, egyfajta falfestményt, street art installációt remélünk tőlük, ezzel próbálunk hozzájárulni a városkép kialakításához. Mindkét esetben a népi jegyek kell hogy domináljanak, legyenek azok magyar, szerb vagy egyéb nemzet motívumai. Egyébként ez is egy fontos aspektusa a Modern Folkingnak, a nemzetek kulturális örökségének az egymáshoz való közelítése, jövőbeli együttműködések kialakítása. S ezek, valamint a Fonó Klubok mellett két hangszerismertető workshop is a nevünkhöz fűződik, az egyik december elején volt, Bakos Árpád és triója foglalkozott az általános iskolásokkal Oromhegyesen, a második pedig február elején lesz a két Kanizsa városbeli óvodában. Micsik Béla tart majd foglalkozást a kicsiknek. Három farsangi Fonó Klub is lesz, a Juhász Zenekar muzsikál majd a kicsiknek, vagyis az adorjáni, a horgosi és a kanizsai óvodásoknak. Nem állandó recept alapján szervezzük az eseményeinket, igyekszünk minél több fiatalt elérni, megszerettetni velük az élő népzenét, lehetővé tenni számukra, hogy megszólaltathassák a hangszereket, érezzék az élő muzsika energiáját. Természetesen minden eseményünk ingyenes, a projektumnak köszönhetően tudunk honoráriumot fizetni a fellépő művészeknek és előadóknak, ezzel hálálva meg azt a sok munkát, amelyet egész évben végeznek, nagyrészt civil szervezeteken belül.
