home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Nemzetközi értekezlet a keserűvízről
Tóth Lívia
2009.04.01.
LXIV. évf. 13. szám
Nemzetközi értekezlet a keserűvízről

A tanácskozás résztvevői - Szabó Attila fotójaTordán ismét hasznosítani szeretnék a természeti kincset A tordai keserűvíz - ahogyan a helybeliek nevezik - egykor messze földön híres volt. A története az első világháború utáni évekre nyúlik vissza, 1923-ban fedezték fel Szekeres István házán...

A tanácskozás résztvevői - Szabó Attila fotója

Tordán ismét hasznosítani szeretnék a természeti kincset
A tordai keserűvíz - ahogyan a helybeliek nevezik - egykor messze földön híres volt. A története az első világháború utáni évekre nyúlik vissza, 1923-ban fedezték fel Szekeres István házának udvarában. Az üvegek mosásához azonban szükségük újabb kút ásásához, így csakhamar rábukkantak még egy forrásra. A vegyi elemzések elvégzése után Jordán és Szent György néven hétdecis üvegekben árusítani kezdték a tordai ásványvizet. Először a melencei gyógyfürdőnek szállították, de hamarosan az egész akkori országban ismertté vált, sőt, Európa több államában és Amerikában is forgalmazták. A harmincas évek végén azonban anyagi gondok merültek fel, és megszűnt a víz palackozása mindkét kútból.
Az ötvenes évek elején a gyógyvíz rövid ideig ismét magántulajdonban volt, majd a melencei Rusanda gyógyfürdő birtokába került. A forrás fölé épületet emeltek, kutat fúrattak, és Torda gorka voda néven újraindították a kiaknázását. Aztán a melenceiek is lemondtak a vállalkozásról, és hosszú éveken át nem történt semmi. 1995-ben néhány újvidéki üzletember vette bérbe a kutat, Bona Aqua néven céget alapítottak, de végül csak Aleksandar Pejački nevéhez fűződött a befektetés. Miután ő meghalt, 2001-ben nemcsak a Szent György víz értékesítése, de az időközben kedveltté vált üdítők készítése is félbeszakadt. A tordai természeti kincs azóta kihasználatlanul áll. Pedig a keserűvíz erősen bázisos, nyolc a pH-értéke, nagymennyiségű kalcium, szelén és glaubersó van benne, segíti és serkenti a gyomor, az epe és a vese működését.
A tordai helyi közösségben, de a községben is, már évek óta keresik a módját a víz ismételt hasznosításának. Mivel nem nagykapacitású kútról van szó, ezért más formában, például gyógyfürdőként lehetne újraéleszteni. Ezt az elgondolást támasztja alá az a tény is, hogy a forrástól alig pár száz méterre megfelelő hőfokú hévíz található. Éppen ezért az elkészült tervek gyógy- és termálvizes fürdő kialakítását irányozzák elő a két forrás közötti területen. Az új létesítmény minden bizonnyal megváltoztatná ennek a kis bánsági falunak az életét, hiszen a lakosság számának a csökkenése, az elöregedés Tordát sem kerülte el. A falusi turizmus beindulása kereseti lehetőséget, munkahelyet biztosítana sok helybeli, elsősorban fiatal számára.
Hogy az elképzelés, amelyhez természetesen nagyon sok pénzre van szükség, némileg elmozduljon a holtpontról, a múlt héten nemzetközi tanácskozást szerveztek a tordai és környékbeli gyógy- és termálvíz kihasználásának lehetőségeiről. Az összejövetelre a tartományi illetékesek mellett meghívást kaptak az anyaországi, a romániai és a hazai gyógyfürdők képviselői, a vízügyi szakemberek, de várták az esetleges beruházókat is. A megjelenteknek Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke és Filip Jonel, a begaszentgyörgyi községi képviselő-testület elnöke kívánt eredményes munkát.
Az első előadást Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja tartotta, aki a magyar-szerb gazdasági kapcsolatokról beszélt, amely - mint mondta -, felfelé ívelő szakaszban van. Véleménye szerint a jogi és szervezeti rendezettségben nincsenek olyan hiányosságok, amelyek zavarnák a vállalkozók egymásra találását. Arra biztatta az érdekelteket, ötleteikkel kopogjanak be a főkonzulátus ajtaján, mert a különböző bemutatkozások megszervezésében, partneri ismeretségek kialakításában segíteni tudnak. Dr. Branislava Belić, a tartományi parlament alelnöke a gyógyfürdők jelentőségét méltatta és arról számolt be, milyen intézkedésekkel serkentették az utóbbi években a gyógyturizmus fejlődését. Kiemelte, a lakosság szükségleteihez viszonyítva nagyon kevés, mindössze öt gyógyfürdőnk van, de több község is érdekelt az ilyen jellegű intézmények kiépítésében. Stanislav Milosavljević okleveles vízügyi mérnök tudományos megalapozottsággal vázolta a régió és a begaszentgyörgyi község helyzetét, miközben ''elejtett” néhány érdekes adatot is. Például azt, hogy a Vajdaságban csak mintegy harminc objektumnál (gyógyfürdők, üvegházak, farmok és egyéb helyiségek, medencék stb.) használjuk a termálvizet, Magyarországon viszont háromszáznál. A felmérések alapján nálunk még legalább tizenöt gyógy- és termálfürdőt létesíthetnénk. Németh Dezső a Tartományi Nagyberuházási Alap tevékenységét ismertette, és kitért a támogatott projektumokra is. Az idegenforgalmi beruházások közül említést érdemel többek között az apatini aquapark, az antalfalvi rekreációs centrum, a pacséri termálkút, valamint a Tisza mente regionális turisztikai és idegenforgalmi stratégiai tervének kidolgozása. Az elhangzottak után Dobai János reményét fejezte ki, hogy a legközelebbi alkalommal a tordai gyógy- és rekreációs központ is szerepel már a kiemelt tervezetek jegyzékén.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..