A romániai önkormányzati választásokat a jelenleg is kormányzó szociálliberális szövetség nyerte meg. Az egyfordulós szavazás azonban az erdélyi magyarság számára nem sok sikert hozott.
Négy megyéből ugyanis csak kettőben sikerült a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek megőriznie a megyei közgyűlés elnöki tisztségét. Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak az RMDSZ újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef váltja fel, Maros megyében pedig Lokodi Edit Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre követi. Az RMDSZ jelöltjei csupán Hargita és Kovászna megyében őrizték meg tanácselnöki tisztségüket. Kovászna megyében Tamás Sándor a szavazatok 56,7 százalékával szerzett újabb mandátumot, Hargita megyében pedig Borboly Csaba a szavazatok 69,92 százalékát szerezte meg.

A magyar pártok értékelése

Az erdélyi magyar pártok egymástól eltérően értékelték a választási eredményeket. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a magyar-magyar verseny nem segített a mozgósításban a romániai helyhatósági választásokon, és ez várhatóan a mandátumokban is érzékelhető lesz. A politikus a szövetség kolozsvári kampányközpontjában a választások elmúltával azt hangsúlyozta, hogy a románok és a magyarok által vegyesen lakott, úgynevezett interetnikus környezetben a magyar választók kisebb arányban mentek szavazni, mint a románok. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke ezzel szemben úgy látta, hogy a tavaly alakult új párt munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a választók nagyobb számban vettek részt a választásokon, mint négy évvel ezelőtt, és sikerült mozgósítania azokat, akik az elmúlt években távol maradtak a politikai közösségtől. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szintén eltérően értékelte az erdélyi magyar pártok támogatottságát: szerinte az MPP ,,rávert” az EMNP-re. Szász szerint az újonnan alakult EMNP megosztotta az RMDSZ-szel szemben álló jobboldalt, mely állítása szerint együttvéve sem tudott olyan eredményt felmutatni, mint 2008-ban az MPP egymagában.

Egyperces felszólalások az EP-ben a magyarság ügyeiben

Határon túli magyar képviselők kisebbségi témákban kértek szót az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a napirenden kívüli, úgynevezett egyperces felszólalások sorában. A felvidéki Mészáros Alajos (Magyar Koalíció Pártja) arról beszélt, hogy június 4-én volt a trianoni szerződés aláírásának évfordulója, azé a szerződésé, amely ''példátlan módon megnövelte a máig is kisebbségi státusban élő EU-polgárok számát”. Kifogásolta, hogy az EU, amely rendkívül kényes az emberi jogok betartására a világ bármely pontján, mintegy 40 millió kisebbségi polgárának mégsem hajlandó egységes, magas színvonalú európai kisebbségi keretjogszabályt kialakítani. Bauer Edit (szintén a Magyar Koalíció Pártjának színeiben) pedig Malina Hedvig ügyére hívta fel a képviselők figyelmét. Emlékeztetett rá, hogy az áldozatot hat évvel ezelőtt azért verték meg, mert magyarul beszélt a szlovákiai Nyitrán. Az előző kormány idején az ügyet lezárták, az elkövetők pedig büntetlenül megúszták az ügyet. Miután pedig Szlovákiában nemrégiben ismét szocialista kormány került hatalomra, az ügyészség felújította az eljárást azzal a váddal, hogy Malina Hedvig hazudott.

A szlovák főügyészség még mindig nem zárta le a Malina Hedvig-ügyet

Roman Kvasnica, a 2006-ban megvert szlovákiai magyar Malina Hedvig ügyvédje levélben arról tájékoztatta az ügyészt, aki az egykori diáklány, ma kétgyermekes fiatalasszony ellen folyó vizsgálatot vezeti, hogy védence megjelenik minden számára elrendelt vizsgálaton, de nem tesz vallomást. A főügyészség által elrendelt pszichiátriai vizsgálat azért maradt el, mert Hedvig, bár megjelent, nem állt szóba a pszichiáterekkel. Mint ismeretes, 2012 februárjában a szlovák kormány közleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügyében, és ezzel a sértett panasza alapján indult eljárás lezárult. Ugyanakkor a szlovák főügyészségen még folyik a 2007-ben hamis tanúzás ügyében indított eljárás, melyben Malina Hedvig továbbra is gyanúsítottként szerepel. Ez utóbbi része lett volna az elmaradt pszichiátriai vizsgálat. Malina Hedvig azonban nem volt hajlandó azokkal a pszichiáterekkel szóba állni, akik többször is méltatlanul bántak vele.

Kisebbségügyi kormánybiztos lett a Híd-Most politikusából

Elégedett a szlovák-magyar párt a szlovák kisebbségügyi kormánybiztos statútumának jóváhagyásával és a kormánybiztos kinevezésével. A párt ugyanakkor úgy véli: az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztjának a megszüntetése így is visszalépésnek számít. A szlovák kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta a kormányhivatal fennhatósága alatt tevékenykedő kormánybiztos statútumát, és rendeleti úton a poszt betöltésével A. Nagy Lászlót, a Most-Híd jelöltjét bízta meg. A kormánybiztos hatáskörének jóváhagyását a szlovák kormány és a Most-Híd több hónapos egyeztetés előzte meg. Robert Fico kormányfő a kinevezés után kijelentette: a lépéssel világosan jelezni akarta a kormány, hogy a kisebbségi ügyekkel olyanokat akarnak megbízni, akik együtt élnek a kisebbségiekkel. ,,Úgy gondoltuk, hogy mindenképpen élnünk kell a lehetőséggel" - nyilatkozta a kinevezés kapcsán Solymos László, a Most-Híd parlamenti frakciójának elnöke. Hozzátette: a pártot a tárgyalások során az vezérelte, hogy minél többet megmenthessen ,,abból, amit az elmúlt két év során sikerült kiépíteni."