
A koronavírus — melyet korábban sokan még nevetségesnek tituláltak — mára olyan válsághelyzetet teremtett, amely példátlan a világtörténelemben.
A nemrég még alábecsült következmények leginkább egy természeti katasztrófa vagy háború hatásaihoz hasonlíthatóak, de még azoktól is különböznek. Pedig nem is olyan nagy dolog — legalábbis felsorolni —, ami történik éppen. Mégis alapjaiban rengeti meg a társadalmat, kifordítja életvitelünket. Ilyenkor a kormányzati szervek feladata, hogy megfelelő információ birtokában érthető módon kommunikáljanak, gyorsan és hatékonyan cselekedjenek, hogy a lehető legjobb lépések mielőbb megtörténjenek.
A rossz döntések, kevésbé átgondolt intézkedések most sokba kerülhetnek. Ha a kommunikáció bizonytalanságot sugall, az egyszerre okozza a gazdasági vagy a társadalmi élethez elengedhetetlen bizalom elillanását. Mindez fokozatosan vezet bizonyos termékek iránt a kereslet visszaeséséhez, más esetekben viszont hirtelen megnőhetnek az igények. A „buta” és aprócska vírus az emberek egészsége mellett a globalizáció alappilléreit is megtámadta. A sok tényezőtől függő, gyakran túlszervezett, alacsony készletszintekre optimalizált, kontinenseken átívelő termelési láncolatokat viszonylag gyorsan bedöntheti.
Mi itt, ebben a mindig is — sok szempontból — „turbulens” térségben már sok mindent átéltünk. Bombázás, mozgósítás, áramszünet, bizonyos termékek hiánya mind-mind a múltból ismert fogalmak, melyek még élnek a kollektív, de az egyéni emlékezetünkben is. Mindegyik helyzet más volt, ahogyan ez a mostani is. A társadalom krízishelyzetekben megmutatkozó alkalmazkodóképessége igen erős tud lenni, ha az emberek értik a helyzetet, és bíznak az intézményekben.
Szalai Attila illusztrációja
Máris megmutatkozott, hogy az ilyen rendkívüli helyzetekben az önszerveződés kívánatos formái és a segítség erői is megmozdulnak. A bizalom és a remény a gazdasági folyamatokban is kulcskérdés. Amikor az emberek bíznak az ellátás stabilitásában, akkor nem alakul ki felhalmozási pánik. Ha a cégek remélhetik, hogy rendeződik a helyzet, és az állam is segíti majd őket, talán nem bocsátanak el olyan dolgozókat, akiknek most éppen nincs hasznos feladatuk.
Nemcsak a jelen roppant kockázatos, de a járvány utáni helyzet is az lesz. Talán elcsépelten hangzik, de a jövő lényegében egy új lehetőséget tartogat, amikor már nem kell tartani a megbetegedéstől. A nagyvállalatok stratégiatervezői valószínűleg máris keményen dolgoznak azon, miként formálják át jövőbeli tevékenységeiket.
Gazdasági trendek megfordulása, irányváltás, hangsúlyeltolódás, de jó eséllyel forradalmian új innovációk is jellemezhetik az elkövetkező időszakot. A gazdasági visszaesést, a negatív hatásokat nem lesz könnyű kiheverni. A jelenlegi helyzet azonban az értékrendünket is átkódolhatja. Megváltozik tudatunkban, mi az, ami valóban értékes, mi az, ami értékes ugyan, de nem a legfontosabb, és mi az, ami nélkül megvagyunk, és a jövőben nem kell majd rá erőt, energiát pazarolnunk. A helyzet minden bizonnyal megnöveli ismereteinket — nem csak a bennünket körülvevő világról.
A londoni elemzői közösség legfrissebb előrejelzései szerint bizonyosra vehető, hogy az új koronavírus okozta járvány az idén a 2008/2009-beli globális pénzügyi válságnál mélyebb recesszióba sodorja a világgazdaságot. A tanulmány szerint ennek fő oka, hogy sok országban a döntéshozók és a lakosság sem vonta le a tanulságokat a Kínában történtekből, nevezetesen azt, hogy a járvány leghatékonyabb ellenszere a kijárási korlátozások gyors elrendelése, illetve betartása.