Megfigyelhető, hogy az emberek tudata, felfogása, gondolkodása hogyan változik ilyen környezetben és ilyen hatások nyomán. Nem túlzás azt állítani, és szakemberek is mondják, hogy a háborútól való félelem súlyosan veszélyeztetheti mind a gyerekek, mind a felnőttek lelki egészségét. A modern médiakörnyezetben a konfliktusokról szóló folyamatos hírek különösen erősíthetik a szorongást. A pszichológiai kutatások szerint a tartós bizonytalanság és fenyegetettség érzése hosszabb távon mentális problémákhoz vezethet.

A gyerekek különösen érzékenyek. Ők azok, akik még nem tudják teljesen értelmezni a híreket vagy a geopolitikai eseményeket. De a jelenlegi bonyolult, igencsak képlékenynek mondható világrendet a felnőttek is nehezen értik meg — ha egyáltalán meg lehet. Inkább világrendetlenségről, mint világrendről beszélhetünk. A háborútól való félelem a gyerekeknél többféleképp jelenhet meg. Beszélhetünk szorongásról, félelemről, amikor attól tartanak, hogy velük vagy a családjukkal történik valami. A serdülőkorban lévők a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetésétől is tartanak. Horvátország például tizenhét év után, 2026 januárjában visszaállította a kötelező sorkatonai szolgálatot a fokozódó európai biztonsági kockázatok miatt. Más uniós országokban is napi téma a sorkatonaság bevezetése, visszaállítása vagy felfüggesztésének megszüntetése. Az elmúlt években az európai biztonsági környezet olyan mértékben változott, hogy a kormányok ismét felvetik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. Több ország is úgy látja, hogy a kizárólag önkéntes katonai struktúrák már nem elegendők a következő évek kihívásaihoz. Sokatmondó, hogy Németország is elindult ebbe az irányba. Dániában a kötelező katonai szolgálatot felemelték 11 hónapra, és a nők számára is kötelezővé tették. A fiataloknak tizennyolc évesen regisztrálniuk kell, orvosi vizsgálaton átesniük, utána sorsolással döntik el, hogy abban az évben kinek kell bevonulnia. Finnországban minden tizennyolc és hatvan év közötti férfi állampolgár számára kötelező a katonaság. A szolgálatot általában húszéves kor előtt kell megkezdeni. A szolgálat hossza alapkiképzés esetén 5,5 hónap. A nők számára a katonai szolgálat önkéntes, de ha vállalják, ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a férfiakra.

A semlegességéről ismert Svájcban 2013-ban népszavazást tartottak a sorkatonai szolgálat eltörléséről, de a szavazók döntő többsége (73 százaléka) a kötelező rendszer fenntartására szavazott. Az alpesi országban minden tizennyolc és harmincnégy év közötti, fizikailag és mentálisan alkalmas férfi állampolgár számára kötelező a katonai szolgálat. A teljes szolgálati idő 245 nap, melyet általában nem egyszerre, hanem több részletben kell teljesíteni. A tőlünk nem csak földrajzi értelemben nyugatabbi országokban is van tehát ilyen gyakorlat. Szerbiában is emlegetik, de hogy a végén mi fog történni, azt nehéz megjósolni. Ha azonban történik valami, arról gyorsan értesülünk. Olyan korban élünk ugyanis, amikor a hírek gyorsan és folyamatosan terjednek.

A kutatások szerint a túl sok háborús hír növelheti az úgynevezett krónikus stressz kialakulásának esélyét. Ez különösen akkor igaz, ha az emberek naponta sok időt töltenek hírfogyasztással. Viszont a dolgok olyan gyorsan változnak, hogy ha csak néhány óra eseményeiről nem értesülünk időben, már nem vagyunk jól informáltak.