Már az is gyanút kelt, hogy ezeket az irományokat rendszerint fordítóprogramokkal fogalmazzák meg, gyakran érthetetlenek, és tele vannak nyelvi hibákkal. Például egy közelmúltban kapott levél így kezdődött: Nyelvfordítóval írok Önnek, hogy elolvashassa és megértse a tranzakció tartalmát. A levél egy valósághű helyzetet próbált felvázolni, melyben egy török banktisztviselő, aki egy 9,5 millió dolláros számlához keres örököst, azt állítja, hogy az elhunyt neve megegyezik az enyémmel. Hozzáteszem, amíg ott a Robert családnévként szerepelt, az én esetemben ez csupán a keresztnév. Ezeknek a leveleknek az a céljuk, hogy az áldozatokat sürgős döntésre késztessék, egy képzelt kényszerhelyzetet kialakítva. Az üzenet például azt sugallja, hogy a lehetőség csak addig él, amíg a bank nem szerez tudomást arról, hogy az örökség tulajdonosa elhunyt.

A valóság azonban messze áll az ilyen üzenetektől, az örökségek sosem valódiak, és az ilyen levelek kizárólag arra szolgálnak, hogy megtévesszék a címzetteket. Amint valaki válaszol, a csalók különféle személyes adatokat kérnek, majd ügyintézési díjak és kezelési költségek kifizetésére próbálják rávenni az áldozatot. Az így megszerzett adatokat vagy pénzt saját céljaikra használják fel, a beígért örökség vagy jutalom pedig sosem érkezik meg.

Soha ne osszuk meg a személyes adatainkat vagy a bankkártya-információinkat idegenekkel! Az internetes térben mindig legyenek kétségeink, ha valaki váratlanul nagy összeggel kecsegtet. A bankkártyánkat pedig még a személyes fizetés alkalmával se tévesszük szem elől, hiszen ha valaki lefényképezi annak elejét és hátulját, később könnyen fizethet vele online. Sajnos már ez is előfordult a közvetlen közelemben. A legjobb védekezés tehát a megelőzés: legyünk elővigyázatosak, ne adjunk ki adatokat, és ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg nem is az.