Megkoszorúzták a Kossuth-szobrot

Szabadkán a délelőtti órákban megemlékezést tartottak a Népkör Magyar Művelődési Központban, majd az intézmény előtti téren megkoszorúzták a Kossuth-szobrot. Az ünnepségen Plank Zoltán konzul tolmácsolta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét.

A Magyar Nemzeti Tanács nevében Siflis Zoltán, az MNT Kulturális Bizottságának elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete nevében Bunford Tivadar, a helyi szervezet elnöke, a Népkör és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar nevében Takács Márta, a Népkör elnöke, az MTTK megbízott dékánja, valamint Bodrogi Béla, a Népkör titkára helyezte el a megemlékezés virágait.

Főhajtás Bácskossuthfalván

Bácskossuthfalván ökumenikus istentisztelettel kezdődött az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulójának tiszteletére szervezett megemlékezés, melyen Móricz Árpád református lelkipásztor és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes szólt a megjelent hívekhez. A mise után a Kossuth Emlékparkban folytatódott alkalmi műsoron Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának elnöke üdvözölte az emlékezőket, majd dr. Tóth Anikó konzul Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének levelét olvasta fel. A rendezvény végén az emlékezés koszorúit a jelen lévő politikusok, valamint a vajdasági magyar civil szerveztek és művelődési intézmények képviselői helyezték el.

Vajdaságban ünnepelt Magyarország külügyminisztere

Az 1848/49-es magyar forradalomra való megemlékezések kapcsán Szabadkára látogatott Martonyi János, Magyarország külügyminisztere. A központi ünnepségen való részvétele előtt Pásztor István pártelnökkel tartott sajtótájékoztatót a Magyar Házban.

A külügyminiszter már többször járt térségünkben nemzeti ünnepünk alkalmából, ezúttal az időszerű témákról is tájékozódott.

— Határozott véleményünk, hogy nemzeti ünnepeinket a világ magyarságának együtt kell megünnepelnie. A világ összmagyarságában kell átérezni az ünnepet és az összetartozást.

A vasárnap megtartott szavazást a demokrácia ünnepeként emlegette, majd azt is elmondta, hogy Magyarország a kezdetektől támogatta Szerbia európai integrációs folyamatait.

„Minden magyarnak együtt kell ünnepelnie”

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc megemlékezésének központi rendezvényét a Jadran Színpadon tartották meg. A jelenlévők A szabadság árnyéka című emlékműsort tekinthették meg, Kovács Frigyes rendezésében. A műsor után Martonyi János külügyminiszter mondott ünnepi beszédet, melyben elhangzott, hogy a magyar külpolitika továbbra is az egész nemzet érdekeit képviseli. Megemlítette, hogy a nagyvilágot járva megjegyezték már neki, hogy a magyarok furcsa szerzetek, hisz majdnem minden ünnepük a nagy forradalmak és szabadságharcok leveréséről szól, más nemzetek viszont diadalmaikat és győzelmeiket ünneplik.

— Nem buktuk el a forradalmat és a szabadságharcot. Győztünk. Hosszú ideig tartott ugyan, iszonyatos áldozatokkal járt, de győztünk, és a győztesek közé tartozunk. Öntudatra ébredt nemzetünk, megszületett nemzeti identitásunk, elnyertük nemzeti függetlenségünket, kihívtuk az egyéni és a közösségi emberi, polgári jogokat. Győzedelmeskedtek az eszméink, és nemcsak Magyarországon, mivel nem csupán a magyar szabadságért harcoltunk, hanem egész Európáért, a világért. Soha nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy mi volt ennek az ára, kik adták ezért életüket. És arról se feledkezzünk meg, hogy hatalmas felelősséggel tartozunk azért, hogy megőrizzük ennek a diadalnak és győzelemnek az eredményeit. Nem kell már meghalnunk az eszményekért, a szabadságunkért és a függetlenségünkért, az egyéni, valamint a közösségi emberi jogainkért, de küzdenünk kell értük. Együtt kell maradnunk, ezért úgy gondolom, hogy március 15-én a világon minden magyarnak együtt kell ünnepelnie.

— A dac volt az, amely március 15-ét 166 éven át folyamatosan életben tartotta és tartja. Az az elemi ösztön, erő és eltökéltség, hogy talpon maradjunk — mondta Pásztor István, aki az emlékműsorban elhangzott Márai Sándor-idézettel kapcsolatban kiemelte, hogy magyarnak lenni, magyarnak megmaradni alternatíva nélküli végzet, és ezt abban az államban kell megtennünk, amelyet a sors nekünk szánt, olyan teret kell megteremtenünk, amely lehetővé teszi a végzet kiteljesedését.