• Milyen változásokon ment át az elmúlt időszakban a munkaügyi törvény? A kidolgozása kapcsán alakított munkacsoport mennyiben változtatott a kormány elsődleges elképzelésein?

— Néhány héttel ezelőtt Vicsek Annamária képviselőtársammal részt vettünk egy kerekasztal-megbeszélésen, amelyen a szakszervezetek beszámoltak elképzeléseikről és a munkacsoport eddigi munkájáról. Szerintük a munkaügyi minisztérium képviselőjével folytatott megbeszéléseken az álláspontok egyrészt közeledtek, másrészt pedig távolodtak. Egyszóval nem született teljes egyetértés, avagy konszenzus.

• Mit tartalmaz pontosan a törvény? Melyek a legfontosabb paragrafusai? Az elfogadott tervezet inkább nehezíti a munkavállalók életét, vagy előnyei is vannak?

— Mint ismertes, a munkaügyi törvény módosításáról szóló elképzeléseket a munkaügyi minisztérium körülbelül másfél hónapja dolgozta ki. A kormány a múlt héten bólintott rá a változtatásokra. Ezután vált hivatalosan is munkaügyi törvénytervezetté, mely — szerintem — egyáltalán nem ütközik a munkavállalók érdekeivel. Úgyhogy nem teljesen értek egyet a törvény kritikusaival. A 2005-ben elfogadott munkaügyi törvénnyel például sokkal több gond volt. Főként a paragrafusok gyakorlati alkalmazása során merültek fel nehézségek. A munkaadók ugyanis számos esetben többféleképpen értelmezhették a jogszabály utasításait. A módosított törvény éppen ezeket a hiányosságokat szeretné megszüntetni. Azaz a törvényalkotó minden mondatot pontosítani szeretne a félreértések elkerülése érdekében. Például az elmúlt években sokszor megtörtént, hogy a hatóságok nem tudták ellenőrizni a munkavállaló munkaszerződését, mivel az érintett azt állította, hogy nincs nála a dokumentum, majd néhány nap elteltével egy manipulált szerződést mutatott fel. A jövőben azonban ez nem történhet meg, a törvény ugyanis kötelezni fogja a munkáltatót, hogy alkalmazottjai munkaszerződését a munkahelyükön tartsa. Persze az új törvénytervezetnek vannak olyan pontjai is, amelyeket kemény kritika ért. Ilyen például a határozott időre szóló munkaszerződés. Jelenleg a meghatározott ideig tartó foglalkoztatás tizenkét hónapig tarthat. Ez a jövőben huszonnégy hónapra módosul, sőt bizonyos esetekben (például újonnan bejegyzett cégek) háromtól öt év is lehet. Véleményem szerint ezzel a módosítással elősegíthető lesz az idősebb munkanélküliek foglalkoztatása. A törvény kritikus pontjaihoz tartozik még a holtmunkára vonatkozó paragrafus is. Az eddigiekben minden holtmunkaévre 0,4 százalék bérpótlékot számoltak, ezentúl azonban mindez csak a legutóbbi munkáltatónál eltöltött időszakra vonatkozik. A külföldi cégek közül egyébként sokan az elmúlt években pontosan ezért nem alkalmaztak idősebb munkavállalókat. Attól tartottak ugyanis, hogy végkielégítéskor ki kell majd fizetniük a dolgozóknak az előző munkahelyeiken összegyűlt holtmunkaévek után járó összeget is.

• A kormány szerint az új törvény elősegíti a munkavállalást és gyorsítja a reformokat, az ellenzék viszont úgy gondolja, hogy növeli a munkanélküliséget, és nem reformjellegű. Melyik fél állítása áll közelebb az igazsághoz?

— Természetesen az ellenzék és a szakszervezetek legitim joga, hogy kritizálják a törvényt. A bírálók azonban eddig nem igazán tudtak rámutatni olyan konkrét paragrafusokra, amelyekkel valóban súlyos gond volna. Sokan kritizálták például a törvénytervezet kismamákra és gyermeket váró anyukákra vonatkozó szakaszait, pedig a kismamák jogai továbbra sem fognak csorbulni. A parlamentben nagy vita alakult ki a fogyatékkal élők munkavállalása kapcsán is — arról, hogy számukra hogyan teremthetők megfelelő munkakörök. Az új törvény szerint a fogyatékkal élőket a jövőben csakis végkielégítéssel lehet elbocsátani. A részmunkaidős állásokról vagy az otthonról végzett munkáról szóló elképzeléseket is inkább pozitívnak tartom, mint negatívnak. A VMSZ frakciójának véleménye a módosításokról tehát inkább a kormány álláspontjával egyezik. Úgy vélem, hogy a kritikák számos esetben főként találgatások. Elhangzott például, hogy a továbbiakban a cégeknek nem lesz pénzük útiköltségre vagy étkeztetésre. Továbbá az is, hogy az évi szabadságok idején a dolgozók fizetés nélkül maradhatnak. Mindezeket a találgatásokat azonban cáfolja a törvény szövege. Röviden: úgy vélem, hogy túl sok alaptalan támadás éri a munkatörvényt.

• A munkaügyi törvény alkalmazására a nyár közepétől lehet számítani, a munkáltatók és a szakszervezetek azonban már most jelezték, hogy ebben a formában a javaslat számukra elfogadhatatlan. Általános sztrájk van kibontakozóban. A közeljövőben várhatók további törvénymódosítások?

— A képviselők többsége szavazatával támogatta a módosított munkaügyi törvényt, azaz a parlament elfogadta a dokumentumot. Ennek ellenére a jövőben sor kerülhet további változásokra, változtatásokra. Maga a munkaügyi miniszter nyilatkozta nemrég, hogy ő legszívesebben újból átdolgozná a dokumentumot. Az sem elképzelhetetlen, hogy az ősz folyamán egy új munkacsoport fog alakulni annak érdekében, hogy egy mindenki számára elfogadhatóbb munkaügyi törvény szülessen. Addig azonban meglátjuk, mi lesz. Egyelőre még nem tudhatjuk, hogy mekkora lesz az elégedetlenség a módosított törvénytervezet elfogadása után, ahogyan azt sem, hogy lesz-e általános sztrájk.

Megk