Az idén, január elején ismét megrendezték a Négyesfogatot, melynek fellépői Doroszlón, Gomboson, Szilágyin és Bácskertesen mutatkoztak be. A négy falu színészei, versmondói, táncosai és zenészei immár negyvenhetedik alkalommal kedveskedtek a nézőknek humoros, lírai és szórakoztató műsorral. A hideg téli éjszakában fűtött színházterem fogadta a kedves vendégeket, akik egy kis lélekmelegítőre vágytak e zord világban.
A program előtt a művelődési otthon büféjében naranccsal, fahéjjal ízesített forralt bor illata érződött, a fellépők és a nézők újra találkoztak, beszélgettek. Elmondták egymásnak, ki hogy van, miben változott az élet a tavalyi év eleje óta. Nyugat-bácskai szórványról lévén szó a csoportok értékteremtő és -őrző küldetést teljesítenek évről évre. Aki úgy érzi, hozzá tud tenni valamit a többiek szórakoztatásához, kikapcsolódásához, az vállalt valamilyen szerepet. Volt, aki szavalt, más énekelt, muzsikált, és a rövid, humoros színdarabokhoz is akadtak jelentkezők. A közönségnek tetszettek a versek, melyek a magyar nyelv szépségének ékes bizonyítékai. Az egyik színdarab egy családról szólt, mely ravaszul kiforgatta az amerikai nagybácsit a vagyonából. A kamaszok közös éneke és tánca a hetvenes éveket idézte fel. Az összeállítást zenés műsorszámok zárták. Nagyon jól éreztem magam. Amikor hazaindultam, olyan volt, mintha valamit elhagytam volna, és ez bizony a mai világra jellemző rosszkedv volt.
Érdemes a megmaradásunkat szolgálni, mert ez ad erőt és reményt a mindennapok folytatásához. A több mint kétórás, két részből álló est műsorában a kicsiktől az idősekig mindenki talált valami neki tetszőt. A megtelt színházterem látványa kedvező visszajelzés volt a fellépőknek. A szórványban élő magyar ember nem tud olyan könnyen anyanyelvű előadásokat látogatni, mint mások, ezért ez a csokor fontos az életében.
Találkozunk jövőre ugyanitt, ugyanekkor, jó hangulatban!
