Világgazdasági fórum Davosban

Január 20-a és 23-a között tartották meg a 46. davosi világgazdasági fórumot A digitális átalakulás által előidézett negyedik ipari forradalom levezérlése mottóval. A davosi találkozón a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói gyűltek össze annak érdekében, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. A találkozó mottójával ellentétben az idén főként a menekültkérdés volt a téma. Bizonyos nyugati politikusok ugyanis a világtalálkozót használták arra, hogy ostorozzák a kelet-európai országok menekültpolitikáját. Joachim Gauck német szövetségi elnök a davosi világgazdasági fórumon például azt nehezményezte, hogy az említett uniós tagállamok nem hajlandóak segíteni a menekülthelyzet rendezésében, noha minden segítséget megkaptak hozzá. A világgazdasági fórumon Schengen kérdése és az Európai Unió jövője is szóba került. Ez utóbbiról többek között Soros György üzletember is beszélt, aki szerint az unió hamarosan széteshet, főként a menekültválság miatt. A milliárdos üzletember véleménye szerint a beáramlás a közeljövőben teljes mértékben gátolhatja azt, hogy az országok asszimilálni vagy integrálni tudják a menekülteket.

Az idén 60 millió ember kényszerülhet elhagyni otthonát

A Gazdasági Világfórum felmérése szerint 2016-ban a menekültáradattól és a szélsőséges időjárástól tarthatunk leginkább. A legvalószínűbb globális kockázatok toplistáján szerepel a klímaváltozáshoz való sikertelen alkalmazkodás, a regionális hatású államközi konfliktusok, valamint a súlyos természeti katasztrófák. A Gazdasági Világfórum súlyosságuk szerint rangsorolta 2016 kockázatait, ezen a listán már a klímaváltozás vezet, második helyre kerültek a tömegpusztító fegyverek, és az ivóvízhiány is dobogós lett. A felmérés arra figyelmeztet, hogy 2016-ban az évi globális átlagos hőmérséklet 1 fokkal haladhatja meg az ipari forradalom előtti időszakét. A prognózis szerint az újkori történelem legnagyobb menekültáradatával kell számolnunk. Az idén az is elképzelhető, hogy 60 millió ember kényszerülhet elhagyni otthonát.

Szaporodnak az elutasított menedékkérők Németországban

Csaknem 60 000 elutasított menedékkérő hagyta el Németországot tavaly, a német belügyminisztérium adatai szerint. A tárca kimutatása alapján a hazatoloncolások száma majdnem megduplázódott, az egy évvel korábbi 10 884-ről 20 888-ra emelkedett 2015-ben. További 37 220 elutasított menedékkérő önként távozott, vagyis összesen 58 108-an hagyták el az országot. A német belügyminisztérium szerint vannak olyan elutasított menedékkérők is, akik „kijelentkezés” nélkül hagyták el az országot, azaz nem tartoznak a kitoloncoltak vagy a bejelentett önként távozók közé. Számukat hivatalos adatok híján nem lehet pontosan megállapítani. Ennek ellenére azonban úgy látszik, hogy az ország elhagyására kötelezettek legnagyobb része továbbra is Németországban tartózkodik. A rendőrök egyik érdekképviseleti szervezete szerint 2015 végén mintegy 190 000 elutasított menedékkérő ellen volt érvényben távozásra kötelező jogerős határozat.

Norvégia is megkezdte a kitoloncolást

Norvégia a közelmúltban hatályba lépő új törvények alapján 13 menekültet küldött vissza Oroszországba, a jövőben pedig ezreket toloncol majd ki busszal. A most elszállítottakat csaknem 5500 menekült követheti, akinek nagy része kerékpárral érkezett a norvég—orosz határra. Ezeknek a migránsoknak a többsége a szíriai konfliktus miatt indult el Európába. Az északi ország még novemberben jelentette be, hogy akik biztonságos harmadik országból érkeztek, azok nem kaphatnak menedékjogot. Dánia szintén egyre szigorúbban próbálja szabályozni a menekültstátuszt. A jövőben például a dán éjszakai szórakozóhelyek meg fogják követelni a vendégektől, hogy bizonyítsák, beszélnek angolul, németül vagy dánul. Erre egyébként azért van szükség, mert az utóbbi időszakban több nő is panaszkodott, hogy éjszakai klubokban migránsok zaklatták.

Terrorellenes akció Brüsszelben

A belga főváros Molenbeek nevű városrészében letartóztattak két férfit. A belga szövetségi ügyészség tájékoztatása szerint az elfogott fiatalemberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-ai párizsi merényletsorozat elkövetőivel. Az ügyészség arról is tájékoztatott, hogy a belga állampolgárságú, 1986-ban született Zakaria J. és az 1981-ben született, marokkói állampolgárságú Mustafa E. elfogásakor nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert. A párizsi merényletek kitervelésével és elkövetésével vádolt Salah Abdeslamot eddig annak ellenére sem sikerült kézre keríteni, hogy a terrortámadások után Belgium nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, és azt sem tudni biztosan, hogy még Európában tartózkodik-e.

Tömegmészárlás a szomáliai tengerparton

A közelmúltban elkövetett terrortámadás után Szomáliában újabb véres merényletre került sor. A dzsihadista fegyveresek ezúttal a főváros, Mogadishu egyik tengerparti étterménél végeztek húsz emberrel. A támadás az esti órákban történt. Egy öngyilkos merénylő működésbe hozta a járművébe rejtett pokolgépet, majd a fegyveres társai lövöldözés közben behatoltak a Beach View Cafe and Lido Seafood nevű étterembe, és túszokat ejtettek. A szomáliai biztonsági erők röviddel a támadás után a helyszínre érkeztek. A szemtanúk fegyverropogásról számoltak be, miután a hatóságok ostrom alá vették az épületet, és kiszabadították a túszokat. A terrortámadás elkövetését a szomáliai as-Shabaab dzsihadista szervezet vállalta magára. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges al-Shabaab több ezer ember haláláért felelős Szomáliában.