A falugondnoki szolgálat Hungarikumnak számít és a kezdetektől egészen a mai napig gyakorlatilag csak a Vajdaságban működik az egész Kárpát-medencében. A falugondnoki szolgálatot a VMSZ álmodta meg, a programot a CMH működteti, a Caritas pedig partnerséget vállalva a szakmai koordinációt végzi. A szolgálat négy éves működéséről ma sajtótájékoztatón számoltak be az illetékesek.

2014-ben a Vajdasági Magyar Szövetség, mert egy nagyot álmodni, amikor a zászlójára tűzte falugondnoki szolgálat létrehozását – emelte ki Bús Ottó, a CMH koordinátora. A Magyar kormány felkarolta az elképzelést és a rendszer 2015. november elsején működésbe lépett. A szolgálat most 20 fővel működik, 17 önkormányzat 51 településén. Mind a 20 falugondnok rendelkezik gépkocsival és mindegyiküknek megvan minden olyan kelléke és szerszáma, a létrától a vérnyomásmérőig, ami szükséges ahhoz, hogy maradéktalanul el tudják látni a feladatukat – tette hozzá Bús.

A szerző felvételei

A szolgálat működéséhez nem csupán források és eszközök kellettek, a másik oldalról szükség volt a bizalomra is az idősek részéről – emelte ki Ric Gábor, a Caritas igazgatója, aki egyben a falugondnoki szolgálat szakmai koordinátora. Mint mondta, azok lehetnek a falugondnoki szolgálat felhasználói, akik 65 évnél idősebbek, családi segítség nélkül vannak, szegények, betegek és gyakorlatilag a mindennapi otthoni megélhetésük vált kérdésessé. A falugondnokok mintegy 770 idős ember mindennapját teszik élhetőbbé. Segítenek elvégezni minden olyan feladatot a ház körül, ami szükséges ahhoz, hogy az a ház élhető legyen. Továbbá bevásárolnak, megveszik a szükséges gyógyszereket, ha kell vérnyomást mérnek, elviszik őket a szükséges intézményekbe, az egészségházba, a kórházba, esetleg rehabilitációra, a szociális védelmi központba, az önkormányzatba, a helyi közösségbe, de ha kell, akkor a temetőbe, vagy a szentmisére is.

Arra törekszünk, hogy folyamatosan megfeleljünk azoknak a kihívásoknak, amelyekkel az élet szembesít bennünket. A falugondnoki rendszer működtetése az egyik példája annak, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség egy valós, érdekérvényesítő, érdekképviseletet felvállaló politizálásnak a hívei és megtestesítői vagyunk itt a Vajdaságban – emelte ki Pásztor István, a VMSZ elnöke. Mint mondta, az élet úgy hozta, hogy négy éve kezdték el működtetni a falugondnoki rendszert, valamint szintén négy éve annak, hogy a magyar kormány elfogadta a VMSZ gazdaságfejlesztés programra vonatkozó indítványát. Ez a véletlen műve, de az elmúlt évek vonatkozásában ez két nagyon fontos momentum, mert tevőlegesen, napi rendszerességgel, kiszámítható módon, a szülőföldön való boldogulásnak, a megmaradásnak, a mindennapok megoldásának az eszköztárát jelentette ez a két program – tette hozzá.

— Ez valóban egy szolgálat, hiszen a havi rendszerességgel érkező beszámolókban és elszámolásokban szereplő számok érzékeltetik a rendszer gigantikus mivoltát. A falugondnokok ez a 4 év alatt 73 872 látogatást bonyolítottak le. Ezek a látogatások azért is fontosak, mert a gondozottak a látogatás napjához kötik a hetüket. Azok, akik várják a falugondnokot, azoknak az a nap a vasárnap, amikor odaér. Mert van, aki rájuk nyitja az ajtót, megkérdezi tőlük, hogy hogy vannak, van, akivel el tudnak beszélgetni. Van, aki megigazítja a cserepet, aki összevágja a fát és behordja, hogy be lehessen gyújtani. Van, aki elmenjen gyógyszerért, és aki ha kell, még a füvet is lenyírja. Ezt a munkát látják el a falugondnokok. A 73 872 látogatás alkalmával 174 434 szolgáltatást végeztek el. Ezek a számok mutatnak rá igazán a feladat összetettségére, a kitartásra, a folyamatosságra, a rendszerességre.

Ez a rendszer arra is jó példa, hogy a mit jelent a politikának, a civil szférának, az egyházi civil szférának és a karitatív civil szférának az összefogása, ezeknek a jó példáknak ez az egyik ilyen esete, amely a Vajdasági Magyar Szövetség, a CMH és a Caritas között létrejött – mutatott rá Pásztor, aki a magyar kormánynak is köszönetet mondott a támogatásért. Hangsúlyozta továbbá, hogy támogatni csupán azt lehet, akinek van elképzelése. A gazdaságfejlesztési programhoz hasonlóan a falugondnoki rendszer létrehozása is a VMSZ elképzelése volt. Mint mondta, a kettő között az a különbség, hogy a gazdaságfejlesztési program irányába más határon túli magyar közösségek is elkezdtek érdeklődni és kiszélesítésre került az alkalmazása más határon túli régiókban is, a falugondnoki rendszer pedig a kezdetektől egészen a mai napig gyakorlatilag csak a Vajdaságban működik az egész Kárpát-medencében. Ez pedig a VMSZ politikai közösségről való gondoskodási erőfeszítésének a nóvuma és hozzájárulása a nemzetpolitikai eszköztárhoz.

A jövőben bővíteni szeretnék a szolgáltatást Törökkanizsán, Magyarkanizsa községben, elsősorban Oromon és Tóthfalun, Zenta községben kibővítenék a szolgáltatások körét Felsőhegyre és Bogarasra, Csókán is tovább szeretnének lépni, Nagykikindán elsősorban Hódegyháza és Szaján vonatkozásában, illetve a rendszer területi lefedettségét kibővítenék még Temerinre, illetve Tiszakálmánfalvára is. A VMSZ elnöke bízik abban, hogy a következő év elején már meg is megtörténnek ezek a bővítések. Pásztor István továbbá arról is beszámolt, hogy Mága Zoltán hegedűművész vajdasági jótékonysági koncertjein 1,7 millió dinár gyűlt össze, ami közel 15 és fél ezer euró. Az összegyűlt pénzt pedig a falugondnoki szolgálat támogatottjaira fordítják.