A Magyar Nemzeti Tanácsnak mint a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzatának az állásfoglalása
a határon túli magyar közösségeket érintő
anyaországi támogatási rendszer átalakításáról
A Magyar Nemzeti Tanács figyelemmel kíséri a magyarországi államháztartási reformot célzó intézkedéseket. Tudomásul veszi, hogy az előállt helyzetben vizsgálat tárgyává kell tenni a határon túli magyar közösségek szülőföldjükön való boldogulásának (ezen belül szellemi életük és egzisztenciális versenyképességük) támogatására hivatott rendszereket. Nem kétséges, hogy egy jól megfogalmazott nemzetstratégia megvalósítását célzó, átlátható -- és működési elveit tekintve egységes szerkezetben megvalósuló -- támogatáspolitika mindannyiunk közös nemzeti érdeke.
Az elmondott szempontoknak a támogatáspolitikai rendszer reformja során történő érvényesítésében azonban a jövőben sem volna célszerű olyan működési szerkezetet felállítani, amely nem épít a határon túli magyar közösségek szellemi, szakmai, közéleti és politikai erőforrásaira. A Magyar Nemzeti Tanács véleménye szerint a támogatási rendszer megalapozása során külön figyelmet kell szentelni a határon túli magyar közösségek azon igényének, hogy a támogatások odaítéléséről szóló döntések előkészítésében (pályáztatásában, véleményezésében, elszámoltatásában, a támogatások hasznosulásának ellenőrzésében) megfelelő regionális testületek révén az érintett közösségek képviselői is részt vehessenek.
A Magyar Nemzeti Tanács emlékeztet arra, hogy tárgyilagos vizsgálattal megállapítható: az eltelt másfél évtized támogatáspolitikájában felmerülő, esetenként megalapozott kritikák, vitás helyzetek száma eltörpül a határon túli magyar közösségek támogatásának össznemzeti jelentősége mellett. Véleménye szerint az ebben tevékenykedő kormányzati szervek, közalapítványok -- mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, és mások -- tevékenysége vitathatatlanul arra irányult, hogy gondos mérlegeléssel biztosítson forrásokat a szinte kivétel nélkül hátrányos körülmények között tevékenykedő határon túli magyar közösségek szellemi életének fenntartására. Az új kormányzati ciklus kezdetén ugyanakkor vitathatatlan, hogy a jövőben fejlesztésorientált támogatáspolitikai gyakorlatra van szükség. A közalapítványok kuratóriumai sokat tettek annak érdekében is, hogy a határon túli magyar közösségek szellemi, szakmai, közéleti és politikai képviselőivel partneri viszonyt ápoljanak. Az évek során számos példa bizonyította azt is, hogy ebben a kérdéskörben fontos helye van a határon túli közösségek döntéshozatali autonómiájának is. A testület értékelése szerint az elmondottak olyan maradandó értékeket képviselnek, amelyek nélkül a jövő támogatáspolitikája nem képzelhető el.
A Magyar Nemzeti Tanács azzal a kéréssel fordul a Magyar Köztársaság minden olyan felelős döntéshozójához, aki az intézményi reform során befolyással bír, hogy a határon túli magyarság támogatási rendszerének kialakítása során továbbra is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a támogatások odaítéléséről szóló döntések előkészítésében (pályáztatásában, véleményezésében, elszámoltatásában, a támogatások hasznosulásának ellenőrzésében) megfelelő -- az eddig is ismert alkuratóriumi, illetve vállalkozásfejlesztési központokon alapuló rendszerhez hasonló -- regionális testületek révén az érintett közösségek képviselői is részt vehessenek.
Szabadka, 2006. július 29-én
A Magyar Nemzeti Tanács