Az alcímről azt mondta, hogy a No comment kifejezés a televízióból ismert, akkor alkalmazzák, amikor nem kell kommentárt fűzni egy eseményhez, a képsorok már önmagukban is erős üzenetet közvetítenek, a fesztivál azonban egyben ennek az ellenkezőjét is kéri, azaz hogy mindenki igenis kommentálja a körülötte történő eseményeket, mondja ki hangosan, amit gondol.

A színházi rendezvényre Szerbiából, Magyarországról, Ukrajnából, Bulgáriából, Romániából, Franciaországból és Horvátországból érkeznek színészek, rendezők és társulatok.

A hetedik Desiré fesztivál jellegzetessége, hogy a 16 előadás között hét olyat mutatnak be, amelyet maga Urbán András rendezett a régió különböző színházaiban. A fesztiválnak idén két vonala van: az egyiket azok az előadások jelentik, amelyeket én rendeztem, a másikat pedig a szintén a jelenre reagáló régióbeli előadások, de ezek mind kapcsolódnak valamilyen módon egymáshoz — magyarázta a fesztiváligazgató. Az előadások arról a valóságról szólnak, amelyben élünk, és amelyben ezek az előadások születtek.

„Volt egy olyan koncepciónk, hogy az idén a Desirére jöjjenek el azok az előadásokat, amelyeket én rendeztem. Radikálisak szerettünk volna lenni, és vállaltuk, hogy az előadások fele az én rendezésem, vállaltuk azokat a tartalmakat, amit ezek az előadások jelentenek” — fogalmazott Urbán András.

A rendezvényt november 28-án a Szlovén Ifjúsági Színház, az Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház, a belgrádi Bitef Színház és a macedón MOT közös produkciója nyitja meg, amely a Ristić-komplexus nevet viseli, és a Szabadkához is szorosan kapcsolódó Ljubiša Ristić rendezőt helyezi középpontba, de nem a rendezőről szól. A horvát Oliver Frljic rendező a tőle megszokottól eltérő előadást állított színpadra. Emellett a fesztivál egy hete alatt látható lesz a Dogville című előadását, amelyet Lars von Trier azonos című filmje alapján Kokan Mladenovic állított színpadra, valamint a szlovén Via Negativa Manipulációk című előadása is.

Urbán András elmondta, hogy több olyan előadást is meghívtak a fesztiválra, amelyek „valamilyenfajta zenés színházhoz kötődnek”. Ilyen előadás például a kijevi Dakh Daughters Rózsák című produkciója, a francia Compagnie du Poivre Rose Rózsabors című szinte már hrabali előadása, valamint Frenák Pál Birdie című táncelőadása, amely William Wharton amerikai író 1978-as Madárka (Birdy) című regényét és az abból készült filmet veszi alapul. Hasonló formájú előadás a kolozsvári GroundFloor Group Parallel című produkciója, amely a szexualitásról, a szexuális identitásról, valamint annak a tagadásáról és elfogadásáról szól Sinkó Ferenc és Leta Popescu rendezésében. A Desiré fesztivál visszatérő fellépője a bolgár Ivo Dimcsev, aki ezúttal egy kizárólag felnőtteknek szóló előadással lesz látható, az I cure című darab a gyógyításról, gyógyulásról szól.

Mindezek mellett fesztivál majdnem minden napjára jut egy Urbán-rendezés is. Újra bemutatják a Szabadkai Népszínház szerb társulatának előadását, a dalos kedvű cigánylányról szóló Kostanát láthatja a közönség. Az előadást két éve már bemutatták a Desirén, a régióban több fesztiválon is jól szerepelt, azonban Szabadkán csak kevés alkalommal játszották. A fesztivál második napján a belgrádi Bitef Színház Az Antikrisztus rövid története című előadását láthatja a közönség, amely Vlagyimir Szolovjov Három beszélgetés című műve alapján készült. Az Újvidéki Színház két Urbán-rendezése is látható lesz, a több fesztiválon is díjazott Neoplanta — amelynek alapját Végel László azonos című regénye adta, és Újvidék városának kialakulását, az ott élő nemzetek egymás mellett élésének problémáit mutatja be -, valamint a Bánk Bánt, amelynek bemutatója a XV. Pécsi Országos Színházi Találkozón kisebb botrányba fulladt, amikor a zsűri egyik tagja, valamint több néző is felháborodottan hagyta el a színháztermet.

Nem marad bizonyára reakció nélkül a rijekai Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház Állatfarm című előadása, a Belgrádi Nemzeti Színház Hazafiak című produkciója és a Kolozsvári Állami Színház Ivanovék karácsonya című darabja sem. Ezeket is Urbán András rendezte.
A fesztivál utolsó napján a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház legújabb előadását, a Tolnai Szabolcs rendezte Exodust láthatja a közönség, amely az elvándorlásról, a migrációról szól.

Az esti produkciók mellett közönségtalálkozókon, kötetlen beszélgetéseken és kritikai szemináriumon is részt vehetnek a nézők.

A Desiré Central Station fesztivál nevét a szervező színház névadója, Kosztolányi Dezső becenevéről kapta, és először 2009-ben rendezték meg.