home 2023. február 09., Abigél napja
Nagypéntek van, Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja
Pannon RTV
2021.04.02.
LXXVI. évf. 13. szám
Nagypéntek van, Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja

A katolikus egyház ezen a napon nem mutat be miseáldozatot. A legtöbb református és evangélikus gyülekezetben ez az év egyetlen böjti napja és szigorú bűnbánó nap, amelynek végén úrvacsorát osztanak. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől.

Nagypéntek az imádság, a várakozás és a megemlékezés napja. Ilyenkor a hívők Jézus Krisztus haláláról és szenvedéseiről emlékeznek meg. A nagypéntek és a nagyszombat várakozással telik: várnak Jézus Krisztus feltámadására.

Nagypéntek délelőtt már gyülekeztek a hívek a szabadkai Kálvária udvarában. A kilátogatók elcsendesülve emlékeztek a passióra, imádkozva minden állomás előtt.

Mivel katolikus egyházban már nagycsütörtökön megtörténik az oltárfosztás, így nagypénteken már nincs az oltáron díszítés. A liturgia leegyszerűsödik, középpontjában a kereszt áll.


Fotó: Facebook, Jézus, az Isteni Megváltó templom

Balcsák Szilárd, főtisztelendő, Kisboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom, Szabadka:
„A liturgiához hozzátartozik még az egyetemes könyörgések és maga szentáldozás. Amint észrevettük hiányzik az áldozati rész a liturgiából, hiányzik az a rész, amikor a kenyér valóságosan Krisztus testéve, a bor valóságosan Krisztus vérévé válik. Emlékeztetve magunkat arról, hogy Jézus nincs itt.”

A néphagyomány szerint a stációjárás mellett szigorú böjtöt tartottak. Főként pattogatott kukoricát fogyasztottak, amit a zsidó kultuszból vettek át, a sivatagi vándorlás története után – mondta Szőke Anna néprajkutató. Hozzátette: „Magvakon éltek és ezeket a magvakat helyettesíti nálunk a pattogatott kukorica. Van egy olyan szokás is, hogy halat csak az urak ettek, mert a hal böjtös étel, ahol nem volt folyó, ott nem tudták pénzért megvenni az emberek, így sóba-vízbe leves volt.”

Az evangélikus egyházban is Krisztust gyászolják. Jézus Krisztus feltámadása az emberiség számára megnyitja húsvét ünnepén az örök élet lehetőségét. A járványhelyzet miatt azonban nem tartanak istentiszteletet - tudtuk meg Dolinszky Gábor, szabadkai evangélikus püspökhelyettestől.

„De mindenkit biztatunk arra, hogy közös imádságban tartsunk össze, hiszen az imádság arról, szól, hogy ahogyan Jézus is mondja, ahol egy vagy két imádságra kulcsolja valaki a kezét, akkor együtt van velük. Ebben bízva ünnepeljük a nagypénteket nagyszombattal és húsvéttal.”

Több gyülekezetben, így a reformátusoknál is szokás, hogy fekete anyaggal terítik le az úrasztalát, a szószéket és a keresztelőmedencét, jelezve ezzel, hogy gyászolnak. Átérzik Isten fájdalmát, amikor fiát az emberiség elvetette - fogalmazott Harangozó László, református lelkipásztor.

„Isten úgy szerette a világot, hogy érte adta egyszülött fiát. nemcsak testileg szenvedett értünk, hanem lelkileg-szellemileg, amikor felkiáltott a kereszten, én Istenem, én Istenem, miért, hagytál el engem? Akkor a mi bűneinket hordozta.”

A református lelkipásztor hozzátette, hogy húsvétig lelkileg át kell esni a fájdalmon és a szomorúságon, hogy eljussunk a győzelemig, melyet Krisztus oszt meg velünk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..