N. Czirok Ferenc 1956-ban született Zentán, az általános iskolát a szülőfalujában, Moholon, a középiskolát Zentán fejezte be, majd az újvidéki BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének hallgatója volt. 1988 és 1995 között az Újvidéki Színházban dolgozott díszletezőként, később szervezőként. 1988-ban a családjával Muzslyára költözött, ahol 1992-ben megalapította a Sziveri János Művészeti Színpadot, mely azóta, vagyis huszonkilenc éve folyamatosan működik. A Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat alapító és szerkesztőségi tagja, valamint a helyi Zeppelin Rádió Mi szél hozott? című művelődési műsorának a szerkesztője volt, a rádió megszűnéséig. 2019-ben sokéves irodalmi és művelődésszervezői munkásságáért a VMMSZ Plakett díjban részesítette.

Megjelent kötetei: Elodázott versek avagy csendélet kalodával (SZJMSZ, Muzslya, 2001, versek), Sorspecsét (SZJMSZ, Muzslya, 2003, novellák), Körhinta avagy elmeszelt történetek, illetve Elmeszelt (f)esték (SZJMSZ, Muzslya — Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2007, versek, novellák), akár szabad szolga (SZJMSZ, Muzslya, 2020, versek).

Kovács Jolánka elmondta, N. Czirok Ferenc utolsó kötete hét-nyolc év „termését” tartalmazza, a verseket közösen válogatták össze.

— Feri tavaly, október 7-én távozott az élők sorából, a könyv pedig alig egy héttel a halála előtt látta meg a napvilágot. A feleségének és a fiának szerencsére valamiképp sikerült bejuttatnia hozzá a kórházba — ne felejtsük el, hogy a járványos időkről beszélünk —, így mielőtt még örökre lehunyta volna szemét, a kezébe vehette. A borítót is ő álmodta meg, ő választotta ki a fedőlapon lévő képet Móger Tímea illusztrációi közül.

Kovács Jolánka azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy N. Czirok Ferenc vajdasági, magyarországi, felvidéki folyóiratokban publikált, jó néhány alkotása kéziratban maradt. Ezek között vannak versek, novellák, néhány dráma és a Másik lélek című novellafüzér, melyet a Magyar Szó közölt folytatásokban.

Móger Tímea a csókai könyvbemutatón arról beszélt, hogy N. Czirok Ferenc versei és prózái megélt művek, a szerző jelenléte mindig erőteljesen érezhető, majd az illusztrációkról is megosztott néhány gondolatot.

— Eddig csak a saját, Falvédőszövegek című könyvemet és Feriét illusztráltam, ezért nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy éppen az én fotómanipulációimat választotta. A felkérés után egyértelmű volt számomra, hogy fekete-fehér képekben kell gondolkodnom. Érdekes játéknak tekintem a képekkel való manipulációt, ezúttal két régi és örök motívumot választottam ki, a halat és a fát, mert a kötet szerzőjével együtt mindig fontosnak tartottuk az alapértékek hangsúlyozását. A hal, az őskereszténység szimbóluma, úszik az árral vagy az ár ellen — embere válogatja. A fa gyökerei a földbe kapaszkodnak — ennek a jelentőségét nem kell külön magyarázni —, de a lombozata szerteágazó és a magasba törekszik. N. Czirok Ferenc költeményei is földhözragadt versek — a szó jó értelmében —, de az ég felé, valami magasztos felé törekednek.

Az akár szabad szolga című kötet a Bethlen Gábor Alap, valamint a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság támogatásával jelent meg.