Muzslya... Közép-Bánát legnagyobb magyarlakta településeként és Nagybecskerek község egyik helyi közösségeként tartják nyilván. A Béga folyó jobb partján fekszik. Mindössze 119 éves.
Egy kis múlt...
1890-ben kezdték betelepíteni, jó néhány vajdasági településről érkeztek ide a családok a jobb megélhetés reményében. A kétkezi munkások szívesebben egy másik települést választottak volna, mégpedig Katrincát, de Hertelendy József, a Torontál megye főispánja egy kis csellel Muzslát ''választatta ki” velük. Mégpedig úgy, hogy a telkek kiosztásakor azt mondta: aki Katrincát szeretné, az guggoljon le, aki Muzslát, az pedig álljon fel. Az emberek leguggoltak, a főispán pedig elkezdett számolni: egy, kettő, három... Sokáig ment ez így, míg szép lassan mindannyian fel nem álltak, merthogy megmacskásodott a lábuk. Ekkor azt mondta: No, látik kentök! Mindönki Muzslára akar mönni... Így települt be Muzsla.
A telepesek, a régi muzslyaiak nagyon nehéz körülmények között éltek az első években. A Torontál c. lap többször is arról tájékoztatott, hogy éhínségben szenvednek az itt élők, és többször is segélyben részesítették már őket. Még azt is meg kell említeni, hogy a Muzsla határában lévő földek nagyon rossz minőségűek voltak, és emiatt sok gondjuk támadt az őseinknek.
Elég korán rájöttek arra, hogy erkölcsösen, becsületesen kell élniük. Már 1892-ben templom építését kérelmezik, ugyanakkor egy óvodának és egy iskolának a létrehozását is említi az akkori újság. Az iskola és az óvoda már 1893-ban megkezdte működését. A mintegy 450 tanköteles gyerek közül azonban csak 220-an látogatták az iskolát. (Ma a Szervó Mihály Általános Iskola két épületből áll, az egyik Muzslya központjában, a másik a Szervó Mihály utcában van, mintegy 1000 gyerek tanul az intézményben.)
A templom építésének ügye több évig nem haladt előre, 1899-ben még csak a paplak épült fel, és Sóka Ignác plébános ez évben vonult be Muzslára, a szentmisét az iskola tantermeiben celebrálta. Egyébként sok adomány érkezett a templom építésére, de önkéntes munkájával a falu lakossága is nagyban hozzájárult a létrejöttéhez. A Muzslya központjában lévő Mária Szent neve templomot 1902-ben szentelték fel, a Tóth István utcában felépült Szávió Domonkos-templomot pedig 2000-ben.
A jelen...
2001-ben végzett népszámlálás adataira (melyek ugyan nem elég megbízhatóak) támaszkodva a helyzetkép a következő: kis híján 8000 lakosa van és a 3300 házban körülbelül 3500 háztartása. Az egyház ez évi adatai felől érdeklődve Varga Zoltán atya elmondta, hogy 35 temetést jegyeztek, a keresztelések száma pedig 10 volt. A házasságkötéseket általában tavasztól őszig tervezik, így erről korai még beszélgetni.
Hallai Zoltán, a helyi közösség tanácselnöke a következőket nyilatkozta:
- Miként a háborús időszakban minden település megjárta a saját kálváriáját, úgy a miénk is. Sajnos az elmúlt időszakban a helyi közösségünk területéről is nagyon sok fiatal (éppen a húsz és a negyvenévesek korosztálya) elvándorolt a faluból, vagy az anyaországba, vagy pedig a nagyvilág más államaiba. Így nagyon sok muzslyai ház vált üressé. A nem hivatalos adatok szerint mintegy 400-an vándoroltak el a faluból. Abban az időben ezt nagyon is érzékeltük, láttuk, hogy utcánként mennyi ház várt eladásra... Persze, nagyon sok telepes is érkezett akkor Muzslyára, főleg szerb ajkúak, elsősorban a háborús övezetekből, Boszniából, Horvátországból és Kosovo területéről. åk itt találtak boldogulást, megélhetést, vagyis a jövőjüket itt tervezték.
A tanácselnök még elmondta, hogy az utóbbi időben mind kevesebb elhagyatott ház van a faluban. Ami azt jelenti, hogy a háborús idők betelepülési hulláma már befejeződött. Most azonban egy újabb jelenségnek vagyunk szemtanúi: a gazdasági krízis miatt mind kevesebben hagyják el a környező magyarlakta településeket, mert Nagybecskereknek nagy vonzata van a gazdaság és az iskoláztatás szempontjából is. Mind kevesebb és kevesebb olyan ház van, amelyet árulnak gazdái a környezetünkben. Végigjárva Muzslya utcáit, láthattuk, valóban egyetlen ablakban sem volt kiírva: ez a ház eladó... Persze, hallomásból tudom, hogy létezik üres ház nálunk is. Mikor rákérdeztem, magyarázták is, kinek a rokonai, hol vannak a leszármazottak... De az ablakba nincs kitéve a cetli.
- Vannak olyan öreg házak, amelyek lebontásra várnak, és új kellene a helyükbe, de kevés ház épül. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy napjainkban sincsenek megfelelő anyagi helyzetben a fiatalok, ezért a boldogulásukat másutt keresik. Ezért sokan úgy tervezik, hogy amint megszerzik diplomájukat, külföldre, a nyugati országokba veszik az útirányt - nyilatkozta Hallai Zoltán.
Jövőkép...
(Az úgynevezett ''nagyutcán”, a Magyar kommün utcában, a Márki család háza előtti villanypóznán tavaly kezdett fészket rakni egy gólya. Akkor még nem találta meg a párját. Az idén már ketten kelepelnek a fészekben. Sőt, a környéken lakók elmondása szerint mintha egy másik gólyacsalád is erre a fészekre pályázna...)
Hogy miért van olyan érzése az embernek, hogy itt VAN jövőnk?! Hogy miért érezzük: egyszer majdcsak jobb LESZ? Nem tudom... Talán éppen a gólyák látványa, a virágzó fák, a szép kiskertek, a csinos udvarok, netán a Muzslya kevésbé forgalmas utcáin játszadozó gyerekek zsivaja élteti bennünk a megmaradásba vetett hitet?