Az esemény a múzeumok világnapja köré szerveződik. Ennek az ünneplése 1977-re vezethető vissza, akkor ugyanis a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának Moszkvában tartott konferenciáján hoztak döntést a múzeumi világnapról. Első alkalommal 1978. május 18-án tartották meg. A világnap célja, hogy az év eme napján nagyobb figyelem irányuljon a múlt emlékeit őrző és bemutató intézmények felé. A 2025-beli Múzeumok Majálisának hívószavai a nézőpontváltás, szemléletváltás voltak. Legyen a múzeumi tér mindenkié, nyitott, hozzáférhető és befogadó.

Az idén az ország minden pontjáról érkező múzeumok standjait a Múzeumkert fogadta be, a bemutatkozás csaknem 100 ponton folyt. A jelen lévő múzeumok közt akadtak olyan érdekes tematikájú intézmények, mint például a zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, a budapesti Pénzmúzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, az esztergomi Duna Múzeum, a Kresz Géza Mentőmúzeum, a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma vagy a tatai Geológiai Múzeum. A kiállítók a gyerekek számára interaktív programokkal készültek. A kicsik középkori lovagnak, római katonának is beöltözhettek, továbbá a közlekedési múzeum kiállítópontjánál még igazi velocipéddel is tekerhettek. Egy valódi mentőautó és egy Ikarus busz is kívül-belül megtekinthető volt a Múzeumkertben.

A Múzeumok Majálisán a Nemzeti Múzeum összes kiállítása ingyenesen volt látogatható. Az állandó tárlat mellett a Seuso-kincs, a koronázási palást, a Ragyogj! elnevezésű ékszerkiállítás, az Ügyfelem érdekében című, az ügyvédi szakma történetét bemutató tárlat és a Reprezentáció & technológia című érmeművészeti bemutató is díjmentesen hívogatta a látogatókat.

A Ragyogj! kiállítás június 22-éig tekinthető meg, itt korszakokon átívelve mutatják be, hogy az ékszerek — azontúl, hogy kiemelkedő anyagi és esztétikai értéket képviselnek — milyen mélyebb, egyéb jelentéseket hordoznak. Az összeállításban olyan kuriózumokkal is találkozhatunk, mint például Könyves Kálmán aranygyűrűje, III. Béla méreggyűrűje, egy eredeti, német Vaskereszt vagy éppen a Pesti Egyetem rektori lánca.

Több ezer év felsorakoztatott műtárgyai között megcsodálhatók a Kárpát-medence legkorábbi arany ékszerei, egy országos szinten egyedi értéket képviselő, emberarcot ábrázoló ezüst ruhakapcsoló tű, egy szemkápráztató hun kori lelet, számos középkori, drágakövekkel díszített arany ruhacsat és -dísz, egy XVIII. századi ereklyetartó mellkereszt, sőt, még patkószögből és emberi hajból készült ékszerek is.

A szerző felvételei