Munkácsy 175

Munkácsy 175

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án, azaz 175 éve éppen a mai napon született Munkácson, Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként.


Ásító inas

Hatalmas vásznakra festett képeivel az egész világot meghódította, nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank kereken 500 millió forintért vásárolta vissza a Poros út I. című festményét.

„Természetesen azt nem is sejtettem, hogy mi lesz belőlem, milyen festő leszek. Csak festő akartam lenni, aki dolgozhat. Ez volt egyetlen kívánságom…” (Munkácsy Mihály: Emlékeim)

Asztaloslegényként kezdte pályafutását. Békéscsabán tanult inasnak, megszerezte a segédi bizonyítványt, s Aradra ment. Betegsége miatt visszatért nagybátyjához Gyulára, és egy Fischer nevű rajztanártól vett órákat. Festői tehetségét Szamossy Elek fedezte fel, magához vette, ezután pedig tanítgatta. A fiatal Munkácsy Budapesten elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását, majd csakhamar lelkes pártfogókra talált Ligeti Antal és Than Mór személyében. Tovább képezte magát, eljutott a bécsi és a müncheni festészeti akadémiára is. Az első jelentősebb sikerét 1869-ben érte el az Ásító inas című képével, melyet Düsseldorfban festett. A nagy elődök közül leginkább Rembrandt munkái iránt lelkesedett, és nem igazán értékelte a kortárs impresszionista festők alkotásait. 1870-ben megkapta a párizsi kiállítás nagydíját a Siralomházért. Munkácsy ekkor huszonhat éves volt. Párizsba költözött, és műtermet bérelt. 1873-ban öt műve szerepelt a bécsi világkiállításon, majd 1878-ban a párizsi világkiállításon a Milton című festményével aranyérmet nyert. Ekkor merült fel benne az első Krisztus-kép ötlete. Témája, ahogy a teljes trilógiáé, érzelmi úton megközelíteni és bemutatni az Istenembert. Nem sokkal ezután elkészült a Krisztus Pilátus előtt. 1891-ben fogott hozzá az akkor épülő Országház számára megrendelt Honfoglalás című alkotásához.


Siralomház

Fiatalon, már tizenöt évesen elkapta a szifiliszt, ám betegségének tünetei csak később léptek fel. Utolsó éveiben megtébolyodott, előbb Baden-Badenban, később az endenichi szanatóriumban kezelték, itt is halt meg 1900. május 1-jén, ötvenhat éves korában.

Munkácsy Mihály jóképű férfi volt, a hölgyek körében nagy népszerűségnek örvendett, viszont csak egyszer nősült meg, Cécile Papier bárónőt vette feleségül, akivel már a nő előző férjének halála előtt viszonyt folytatott. Házasságuk alatt mindketten félreléptek, de soha nem váltak el. Cécile Papier egy koraszülött gyermeknek adott életet, és a csecsemő sajnos meghalt.


Poros út II.

Munkácsy munkássága több korszakra osztható. 1863 és 1865 között Pesten biedermeier arcképeket és népi életképeket festett. Bécs után bonyolult, sokalakos kompozíciók foglalkoztatták, Münchenben romantikus tájképek és tájba helyezett életképek kerültek ki műterméből. Párizsban nagy hatással volt rá G. Courbet realizmusa. 1870 és 1878 között Párizsban realista életképeket, portrékat és tájképeket készített. 1874-ben, egy békéscsabai látogatás után — Turner tájképeinek emlékét is felidézve — plein air tájképpel próbálkozott, ekkor festette meg a Poros út első változatát, mely most már újra Magyarországon található. A Magyar Nemzeti Galériában látható egy későbbi változata, a Poros út II., mely 1883-ban született. E mellé kerül majd a tervek szerint a Poros út I. A Magyar Nemzeti Bank 2014 elején indította el műkincsvásárlási projektumát, az Értéktár programot (100 millió eurós kerettel), melynek az a célja, hogy értékes, magyar vonatkozású műalkotásokkal gazdagítsa a hazai közgyűjteményeket.

Utolsó festői korszakának kiemelkedő darabjai a Courbet-örökséget a szimbolizmus irányába továbbfejlesztő tájképek, a portrék, valamint a németalföldi előképre utaló virágcsendéletek. Munkácsy az európai, illetve a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Európai, keresztény és magyar polgár volt egy személyben, továbbá zseniális tehetségű festő, aki óriási szorgalommal, megfeszített fizikai és szellemi munkával dolgozott egész életében.

 


Munkácsy Mihály (Szalai Attila rajza)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink