Rendhagyó módon idézték a múltat a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben. A szép számú közönségnek egy filmet vetítettek le, melyet Balázs János amatőr dokumentarista forgatott egykoron, aki hobbiból örökítette meg Muzslya fejlődésének mozzanatait. Ezúttal a ’60-as és a ’70-es évek volt a téma, amikor a falu rohamos fejlődését lehetett nyomon követni.
A szerző felvétele
— Nagy öröm, hogy ennyi érdeklődő volt, és úgy érzem, ez a koronája a múlt évnek. A művelődési egyesületünk 75 éves fennállása jubileumi rendezvénysorozata egyik estjének szántuk, ám vendégszereplések miatt erre az évre ütemeztük át. A muzslyai közönség nagyon nagy szeretettel fogadta ezt az estet, és sokan úgy nyilatkoztak, elvárják, hogy máskor is szervezzünk ilyen visszapillantást a múltba. Mivel anyagunk is van még bőven, lesz folytatás — nyugtázta a filmest után Dobó József, az egyesület elnöke.
Balázs János
Balázs János tizenegy éve hunyt el, neje, Márta is részt vett az eseményen, és elmondta, 1963-ban vásárolta meg férje az első kameráját. Eleinte csak a családi eseményeket örökítette meg, majd amikor bekapcsolódtak a művelődési egyesület munkájába, minden előadást és rendezvényt, de a falu megmozdulásait is filmezte.
A filmest közönsége
— Gondolt az utókorra. Már legénykorában filmeket vetített az egyik nagybecskereki moziban. Színész szeretett volna lenni, csak a szüleinek nem volt lehetőségük, hogy iskoláztassák. Aztán a filmezés lett a mindene, ebbe szeretett bele — mesélte Balázs Márta.
Kósa Zoltánnak még megadatott, hogy Balázs Jánossal együtt dolgozhatott, mert a szerző tudta, hogy a korral lépést kell tartani, így együtt digitalizálták a régi filmeket, megmentve őket az utókor részére. A most bemutatott filmet Kósa Zoltán és Zsáki Ervin készítette elő, vágta össze.
A régi iskola bontása 1973-ban (Muzslya – Képek, események, emberek FB-oldal)
— Nem volt könnyű dolgunk, nagyon oda kellett figyelni, a régi kamerán csak némafilm volt, a hangot orsós magnón vette fel, így azt mind össze kellett hangolni. Balázs János mindent megtett azért, hogy egy képkocka se vesszen el. Régen egy-egy filmtekercset Zágrábban hívtak elő, majd később talán Belgrádba kellett küldeni, tehát azt sem tudta, amíg elő nem hívták, hogy sikerült-e megörökíteni az eseményt, melyet filmezett. A most bemutatott filmanyag esetében a zenei részeket nem szerettem volna összeszabdalni, ezért inkább hagytam benne olyan részeket is, amelyek, mondjuk, egy kicsit unalmasak voltak. Nagyon boldog vagyok, mert az emberek, akikkel itt beszéltem, pozitív véleményt fogalmaztak meg a filmről, és azt mondták, szeretnék látni a többit is. Anyag van, úgyhogy nekilátunk, hogy újabb estekre készítsünk elő filmeket — ígérte Kósa Zoltán.
Az est után többen hangsúlyozták, nagyon hálásak Balázs Jánosnak, mert gondolt arra, hogy a jövő nemzedékének hagyjon ilyen értékes dokumentumot. Csíkos Anna megjegyezte, sok ismerős arc, kedves ember is felbukkant a filmben. Nagyon várják a következő filmestet is, mert az emlékezet megkopik az idők során. Boldizsár Rozáliára is nagy hatással volt a film, mint mondta, jó érzés, hogy valakinek eszébe jutott, hogy megörökítse mindazt, ami történt a falunkban. Mint a filmben is elhangzott, akkoriban 11 000 ember élt a településen, és minden eseményen tömegek vettek részt.
A rendezvény jótékonysági jellegű is volt, pénzadományt gyűjtöttek ugyanis a helybeli Páger Anita gyógykezelésére.
A Muzslai Petőfi Sándor MME illetékesei ígéretet tettek, hogy a nézők a jövőben is számíthatnak filmestekre, hiszen nagyon sok érdekes eseményt, történetet rejtenek Balázs János filmkockái.
