Vass Gézát, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi intézet igazgatóját azért kerestük fel, hogy személyesen is informálódjunk a Szabadka belvárosában levő műemlékek állapotáról, illetve a felújítási munkálatokról.
Az igazgató úr beszélgetésünk elején rámutatott arra, hogy igen sok mindent kell pótolni, mivel az elmúlt bő két évtizedben a politikai és társadalmi viszonyok miatt nemigen volt mód a városmagban levő műemlékek felújítására. Mivel az elmúlt időszakban igen sok régi házat lebontottak, megkérdeztük azt is, mi erről a véleménye. Vass Géza meglátása szerint a valóban értéket képviselő épületek lebontásától nem kell tartanunk. Azt is látni kell azonban, hogy a városok folyamatosan fejlődnek, átalakulnak, az ott lakók -- ha ebből a szempontból tekintünk a dolgokra -- nem lehetnek a múlt rabjai. Beszélgetésünk ezen pontjánál arra kértük az igazgatót, hogy ossza meg velünk a véleményét a Népszínház lebontásával, illetve az új színház építésével kapcsolatban. Vass Géza szerint történelmi lehetőség adódott arra, hogy a város végre valahára rendezze ezt az igen régóta húzódó kérdést. Meglátása szerint a város most bizonyíthat, s a színház körüli eseményeknek kihatásuk lehet a város gazdasági életére is. ,,Itt most arról van szó, hogy a külföldi befektetők előtt városunk komolysága fog megmutatkozni. Ha a színház rendezésének ügyét tovább halasztjuk, a város milliós összegektől eshet el, mivel a külföldi beruházók azt mondják, hogy: nem fektetünk be olyan területre, ahol ennyire kiszámíthatatlan minden.'
A műemlékvédelmi intézet igazgatója szerint a színház kérdéséhez tartozik az is, hogy az emberek akarva-akaratlanul is ellenállást tanúsítanak az ismeretlennel szemben, különösen, ha meghallják az ezzel járó költségeket. Márpedig ,,nem lehet úgy újat teremteni, hogy akarjuk is meg nem is. Annak idején a városháza építésével kapcsolatban is kifogások, sőt csatározások folytak, s ma már láthatjuk, hogy az utókor az építőknek adott igazat' -- hangsúlyozta az igazgató. Arra a kérdésünkre, hogy az épület lebontását ellenzők szerint ezzel a lépéssel megbontanák a belváros szecessziós stílusát, Vass Géza a következőket válaszolta: ,,Az épület állapota igen rossz. Kevesen tudják, hogy az 1920-as években hatalmas tűzvész pusztított az épületben. Gyakorlatilag kivitelezhetetlen az épület rehabilitálása. Ami pedig a belváros képének megváltoztatását illeti: a lényegi elem, vagyis a színház frontoldala az oszlopsorral megmarad, sőt teljes felújításra kerül.'
Városunk másik, évek óta húzódó problémája a zsinagóga. Vass Géza örömmel számol be arról, hogy most végre valahára ennek az épületnek is rendezni lehet az állagát. Az is tény viszont, hogy a jövőbeli funkcióját tekintve még számos kérdést kell tisztázni. Ami biztos: az épület tetőszerkezetét sikerül felújítani -- az eredeti tervrajzok alapján. Ez azt jelenti, hogy a zsinagóga zöld színű cseréppel lesz borítva. ,,Igaz, voltak e téren kisebb-nagyobb szakmai viták, mert többen ellenezték a felújítási műveleteket, de mi -- többek között Dömötör Gábor kollégámmal -- úgy véljük, hogy az utókornak, ha megkésve is, de teljesítenie kell Komor Marcell és Jakab Dezső akaratát.'
Mivel a belvárosban levő, számos gyönyörű épület közül igen soknak az állapota igen rossz, az utóbbi időben a sétáló emberek örömmel tapasztalhatták, hogy ezen a téren is változás történik, mivel több ilyen épületnek megkezdődött vagy már be is fejeződött a tatarozása. Ennek egyik tipikus példája a Reichle-palota. Arról érdeklődtünk, hogy milyen kritériumrendszer alapján kerülnek felújításra az épületek. Mint a válaszból megtudtuk, az önkormányzat úgy igyekszik szanálni ezeket a létesítményeket, hogy a költségek fedezésébe a magántőkét is bevonja. Ez egyrészt jelenti az épületek lakóinak hozzájárulását, illetve különböző cégek támogatását. ,,Folynak a magyarkanizsai Tondachhal a tárgyalások, így jó esély van arra, hogy egyes épületek tetőszerkezetét az ő segítségükkel újítsuk fel' -- mondta el lapunknak többek között Vass Géza.
Ami a városban levő emlékműveket, köztéri szobrokat illeti, a Műemlékvédelmi Intézet igazgatója szerint óvatosnak kell lennünk. ,,Nem célszerű a belvárost számos új alkotással teletűzdelni, mert egy idő után már túlzásba eshetünk' -- figyelmeztet az igazgató. A főtéren álló Jovan Nenad cár szoborról is érdeklődtünk. Azt kérdeztük, hogy az igazgató szerint beleillik-e a városképbe, vagy sem, van-e történelmi jogosultsága. Vass rámutatott arra, hogy ez mindmáig kényes politikai téma, így amíg a politika ebben a kérdésben nem tud dűlőre jutni, addig érdemleges, lényegi elmozdulás e téren nem lesz.
Egészen a hatvanas évekig a város főterén állt a Szentháromság szoborcsoport, melyet most a Szent Teréz-székesegyház mellett tekinthetünk meg. Nemrégiben az igazgató személyesen kezdeményezte a szoborcsoport felújítását, illetve eredeti helyére történő visszahelyezését. Miért? ,,Megítélésem szerint a közép-európai városok egyik fontos szimbólum a főtéren álló Szentháromság szoborcsoport. Nem véletlenül, hiszen az egyben a város hatalmát, gazdasági állapotát is tükrözi. Úgy vélem, hogy mindannyiunk hasznára válhat, ha ez a szoborcsoport visszakerül eredeti helyére' -- válaszolta kérdésünkre az igazgató.
Ha a közeljövőben kedvünk támad szép városunk belvárosában egy kis barangolásra, az épületeken, köztéri szobrokon való elmélázásra, bizton megállapíthatjuk, hogy végre valami megmozdult, végre épül-szépül Szabadka.
DÉVAVÁRI D. Zoltán