(Mű)emlékeink
Gyurkovics Virág
2014.04.30.
LXIX. évf. 18. szám
(Mű)emlékeink

A műemlékvédelem jelentőségét, szellemi és tárgyi kultúránk örökségének megóvását sosem hangsúlyozhatjuk eléggé, különösen akkor, ha olyan építészeti kincs forog kockán, mint amilyennel Szabadka városa büszkélkedhet.
Arról, hogy Szabadkán milyen helyzetben van a műemlékvédelem, milyen támogatásra számíthat a városvezetőség részéről, és hogy milyen lehetőségei vannak a jövőre vonatkozóan, Gordana Prčić-Vujnović építészt, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársát, Maglai Jenő polgármestert és dr. Viktorija Aladžić építészt, a Mosolyogj Szabadkára civil szervezet vezetőjét kérdeztük.

Szabadka építészeti öröksége

Szabadka városmagját történeti, urbanisztikai és építészeti értékének köszönhetően 1986-ban nyilvánították kultúrtörténeti téregységgé, 1991 óta pedig jelentős kulturális értékű örökségnek számít. Építkezésének fejlődése a XV. századtól — a legrégebbi leletek az egykori erőd maradványai — napjainkig folyamatosan nyomon követhető.

Szabadka kultúrtörténeti téregységének határvonala keletről a vasútvonal, nyugatról a Lajčo Budanović püspök (egykori Román) és Mažuranić utca, északról a Žarko Zrenjanin és a Zmaj Jova, délről pedig a Maksim Gorkij utca.

A történelmi belvárosban kezdetben külön-külön határozták meg a műemléki épületeket. Később, amikor a városmagot kiemelt kultúrtörténeti egységgé nyilvánították, az illetékesek felfüggesztették az épületekre egyenként vonatkozó eljárásokat. Azóta ezen a területen az épületeket építészeti, urbanisztikai, történelmi, esztétikai, művészeti vagy kulturális értékeik alapján jelentőségüktől függően három csoportba sorolják. Jelentős kulturális értéknek számít például a Raichle-palota, a Manojlović-palota és a Sárgaház, kiemelt jelentőségű kulturális érték pedig a zsinagóga és a városháza, de vannak műemléki jelleg nélküli épületek is.

A műemlékvédelem

A kulturális örökség kutatásával és értékelésével, a vonatkozó dokumentáció összeállításával, a kulturális örökség védetté nyilvánítási folyamatának kezdeményezésével és az értékek publikálásával a Községközi Műemlékvédelmi Intézet foglalkozik. A hatáskörébe tartozik még a terület- és városrendezési tervek meghozatalában való részvétel, valamint a műszaki védelem — a kulturális örökség konzerválása, restaurálása, felújítása és újjáépítése, illetve ezeknek a munkálatoknak a felügyelete.

Gordana Prčić-Vujnović szerint a városmag egységét leginkább az veszélyezteti, hogy egyrészt — a fenntartó szervek és a tulajdonosok pénztelensége következtében — tönkremennek a régi épületek, másrészt — az agresszív tőkebefektetők profitéhsége miatt — az újonnan emelt épületek nem megfelelő magasságúak, valamint a társadalmi érdektelenség és a tájékozatlanság is súlyosbítja a helyzetet.

A beruházók célja, hogy minél közelebb kerüljenek a városközponthoz, hiszen annál nagyobb a profit az építkezéseken.

Maglai Jenő polgármester szerint nagy nyomás van a különféle anyagi érdekcsoportok részéről, de mint mondja, nem kérdéses, hogy a belvárost minden áron meg kell őrizni. A polgármester szerint szükség van egy munkacsoportra, amely a műemlékvédelmi intézet és a városépítési igazgatóság munkatársaival együtt felülvizsgálja a belváros részletes szabályozási terveit, illetve úgy határozza meg az építési feltételeket, hogy azok valóban a városmag egységének védelmét segítsék.

A jelenleg is hatályban lévő, kulturális örökségre vonatkozó építésügyi törvényt 1994-ben fogalmazták meg. Ez a húszéves törvény mára több sebből is vérzik. Az sem jó, hogy a városközpontban minden épület védettség alatt áll, ez ugyanis vagyonjogi gondokat okoz.

A védett városrész csakis állami tulajdonban állhat, ezért jelenleg egyetlen ingatlant sem vezethetnek át a város tulajdonába.

A műemlékvédelem kérdése — infrastrukturális szempontból is — évtizedek óta megoldatlan, és az intézmények közötti kommunikáció sem akadálymentes. Ezeket a gondokat meg kell oldani ahhoz, hogy a Műemlékvédelmi Intézet mindenféle nyomásgyakorlás nélkül, szakmai kritériumok alapján tudja érvényesíteni hatáskörét. Ehhez elsősorban anyagi biztonságra van szükség, a város feladata, hogy támogatásával a Műemlékvédelmi Intézet mögé álljon. Maglai szerint politikai akarat kérdése, hogy a különféle lobbicsoportok érdeke nem kerülhet előtérbe a városközpont megőrzésével szemben, hiszen a városnak 100-200-500 év múlva is ez lesz az igazi értéke. Mint mondta, a városvezetőség részéről — a tervezést és az építési szabályozást illetően is — megvan az elhatározás a központi városrész megóvására.

Kulturális kincseink kamatoztatása

Dr. Viktorija Aladžić úgy véli, a műemlékvédelem mint olyan önmagában nem elég, ehelyett arra volna szükség, hogy építészeti örökségünket a mindennapjainkba is bevonjuk. Szabadka szecessziós építészetét számos nemzetközi konferencián mutatták be a Mosolyogj Szabadkára civil szervezet keretében. A téma kutatásával foglalkozó külföldi szakemberek valamennyien kivételesnek tartják a szabadkai örökséget.

Szabadka 2013 januárja óta tagja a Réseau Art Nouveau Network (szecessziós városok hálózata) szervezetének, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a szecessziós építészeti kincs jelentőségére. A csatlakozás óta Barcelonán, Bécsen, Brüsszelen és Budapesten kívül Szabadkát is a mellé a húsz város mellé sorolják, amelynek kiemelkedő szecessziós építészete világviszonylatban is szenzációs.

A gond csak az, hogy éppen mi, helyiek nem ismerjük fel, mekkora kincs van a birtokunkban, ahogyan azt sem, hogy ezt a páratlan építészeti értéket miként kamatoztathatnánk a turisztikai piacon. Definiálni kellene a városfejlesztési stratégiát, amelynek a város arculatának megóvásán kívül a nevezetességek előtérbe helyezését is tartalmaznia kellene. A helyi termelők készítményei — ételek és italok, a kulturális programok, a kézművesség és a művészet — a turisták számára is vonzóak, és ezzel a polgárok jelentős része is bekapcsolódhatna az idegenforgalomba.

A közeljövőben egyre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a turizmusra, annál is inkább, mert az Európai Tanács április 11-én hivatalosan is Európa kulturális útvonalai közé emelte a Réseau Art Nouveau Network kulturális útvonalát, és ennek értelmében Szabadka is az európai kulturális turizmus egyik célállomása lett.

Az Európai Tanács kulturális útvonalainak célja, hogy az európai örökség felfedezése utazáson keresztül történjen. Azok a tematikus, történelmi, művészeti vagy társadalmi jellegű útvonalak kerülnek közéjük, amelyeknek kulturális jelentősége a közös európai azonosságtudatban is számottevő. Általuk olyan értékek kerülnek előtérbe, mint a tolerancia vagy a szolidaritás, és szerepet kaphatnak a fizikai és a szellemi határok leomlásában is.

Újabb esély ez Szabadkának nemcsak arra, hogy előnyére fordítsa legnagyobb erősségét — az építészeti örökségét —, hanem arra is, hogy bekapcsolódjon Európa vérkeringésébe. Ehhez azonban konkrét stratégiára, mindenekelőtt az építészeti kincs megóvására volna szükség. Aladžić szerint Szabadkán egyetlen olyan megalomániás projektumnak sem volna szabad többé teret adni, amelynek a kivitelezése bizonytalan. A már megkezdett projektumok — például a színház — befejezésén kellene intenzívebben dolgozni, illetve azokat a szerényebb kezdeményezéseket kellene támogatni — a homlokzatok helyreállítását, az utcák, terek rendezését —, amelyek kiegészítik a meglevő építészeti örökséget. Ez hozzájárulna az általános városkép, és ezáltal a közhangulat javulásához is, ami szebbé tenné a hétköznapokat, mind a város polgárai, mind az idelátogatók számára. 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..