* Nemrég Strasbourgban ülésezett az Európai Parlament kisebbségügyi munkacsoportja. Ön a vajdasági küldöttség tagjaként részt vett az ülésén. Hogyan összegezné az ott elhangzottakat?
— A tanácskozás a nemzeti tanácsokról szóló törvény gyakorlati tapasztalatairól szólt. Én a Vajdasági Képviselőház elnökeként vettem részt az ülésen, és elsősorban a jogszabály-érvényesítési gyakorlatról beszéltem a kisebbségek vonatkozásában. Továbbá azokról az értékekről, amelyeket az elmúlt évek folyamán sikerült beépítenünk Vajdaság statútumába. A tanácskozáson három nemzeti tanács képviselői, azaz a magyar, a román és a szlovák képviselők számoltak be a nemzeti tanácsok működéséről. Habár mindhárom nemzeti közösségre ugyanaz a törvény vonatkozik, az eddigiekben mégis különféle mértékben éltek a törvény adta lehetőségekkel. Leszögezhető, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak sikerült a legnagyobb mértékben kihasználnia a nemzeti tanácsokról szóló törvény adta lehetőségeket. Mind a stratégiák kidolgozásában, mind az alapítójogok rendezése tekintetében a magyar közösség volt a legsikeresebb.

* A tartományi alkotmányjogi bizottság jóváhagyta és a parlament elé terjesztette a vajdasági nyilatkozatot. A VMSZ által benyújtott indítványok közül néhányat beépítettek a tervezetbe. Mi az Ön álláspontja a deklarációval kapcsolatban?
— Egyre inkább úgy érzem, hogy a nyilatkozat nem kellőképpen kiegyensúlyozott, és elsősorban napi politikai célokat kiszolgáló dokumentumként működik. Mindenesetre sikerült nagy port felkavarnia. Egyre inkább meddő vitákra, illetve napi politikai vádaskodásokra használják fel a különféle politikai erők. A negatívumokon kívül azonban pozitív oldala is van a nyilatkozatnak, mégpedig az, hogy több évtizedes megoldatlan problémákra világít rá. Sajnos azonban a deklarációnak nincs kitapintható, azaz jogi értelemben vett eredménye. Talán csak a politikai diskurzus szempontjából fontos. Elképzelhető azonban, hogy ösztönzőleg hat majd a vajdasági, illetve a köztársasági kormányra és parlamentre. Reménykedjünk abban, hogy a deklaráció a megfogalmazott problémák megoldására ösztönzi a különféle intézményeket. Mindenesetre számomra mint a vajdasági parlament vagy a VMSZ elnöke, illetve akár mint az alkotmányjogi bizottság elnöke számára aktív cselekvési lehetőség adódik a nyilatkozat kapcsán. A továbbiakban csak olyan lépéseket fogok támogatni, amelyek Vajdaság pozíciójának erősítését szolgálják. Csak akkor van értelme ugyanis a deklarációnak, ha a közeljövőben képesek leszünk konkrét megoldásokat találni a felvetett problémákra.

* A különféle indítványok, kiáltványok és dokumentumok helyett Ön inkább az életszerű, azaz a gyakorlati politizálásra helyezné a hangsúlyt. Legalábbis arra hívta fel a figyelmet, hogy számos területen — például a gazdaság, a mezőgazdaság, a foglalkoztatás vagy a környezetvédelem területén — nagy gondok vannak. A politikai szándék meglétén kívül milyen törvényekre lenne szükség, hogy javíthassunk a felsorolt ágazatok helyzetén?
— Mindenkinek rá kellene döbbennie arra, hogy a politikai szólamok pufogtatásának vagy a melldöngetésnek nincs semmi haszna. Most a problémák konkrét megoldására, illetve iparos politizálásra van szükség. Ezzel a hozzáállással, apró lépésekkel ugyan, de mégis nagy távokat lehet lefutni. Például szeretném, ha az újszülöttek nagyobb támogatásban részesülnének tartományi szinten. Vagy hogy a tartományi szerveknek a jövőben joguk legyen környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozniuk. Mindenkitől elvárnám, hogy politikai szólamok helyett inkább támogassa az ehhez hasonló javaslatokat. Hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben minden olyan apró lépés számít, amely valamit is javít a lakosság helyzetén. Mindenki előtt világos, hogy az ország gazdasági helyzete elképesztő. Nem csupán az a gond, hogy az utóbbi években nem voltak külföldi beruházások vagy nem nyíltak új munkahelyek, hanem, hogy ami egyáltalán megmaradt, az is ebek harmincadára került.

* Nemrég sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a jövőben a VMSZ csakis saját programjának megvalósítását tartja szem előtt, és kizárólag ahhoz keres partnereket. Mindez nem jelent-e távolodást a koalíciós partnerétől, illetve nem tekinthető-e szakításnak vele?
— A Vajdasági Magyar Szövetség nem azt tartja politikai prioritásnak, hogy kihez áll közelebb, s kitől áll távolabb. Hanem az önmaga által megfogalmazott programcélokat próbálja minél hatékonyabban elérni. Ebben a tekintetben a jövőben fog kitűnni, hogy ki az, aki céljaink megvalósításában valódi partner, s ki nem az. Ha az általunk felvállalható célokat más politikai erők is vállalják, akkor a jövőben is lesz partnerünk, ha pedig senki nem vállalja, akkor pedig nem lesz. Jelenleg Szerbiában egy pártelnök sem állíthatja azt, hogy nincsenek feszültségek a pártjában. A VMSZ-t sokan szerették volna kívülről destabilizálni az utóbbi időszakban, de mi túl vagyunk a belső vitákon.

* Körülbelül egy esztendeje tölti be Vajdaság Autonóm Tartomány parlamentjének elnöki tisztségét. Milyenek a tapasztalatai, mennyiben elégedett a parlament munkájával? Vajdaság valóban az ország zászlóshajója, vagy ez csak egy megnevezés, amellyel Belg-rád folyamatosan jó pontokat tud szerezni az Európai Unió illetékeseitől?
— Sajnos az olyan jelzők, mint a zászlóshajó vagy gőzmozdony nagyon elkoptak az utóbbi években. Ezek inkább a múltból hozott relikviákhoz hasonlíthatóak. A valóság mindenesetre egészen mást mutat. Jelenleg Vajdaságot a szerbiai átlag alatti gazdasági mutatók jellemzik. A tartományban megtermelt javak igazságos újraelosztása nem működik. Mindezt sokan sokféleképpen magyarázzák. Egyesek az mondják, hogy ez így természetes, hiszen a bankok, üzemek és cégek java része áthelyezte a székhelyét Belgrádba. Továbbá minden tranzíciós országban főként a főváros a tőkevonzó terület. Mondhatnánk, hogy mindez helytálló, de nem magyarázat Vajdaság jelenlegi gazdasági helyzetére. A tartomány jelenleg csupán az európai értékek felmutatásában vagy követésében lehet zászlóshajó, gazdasági szempontok alapján semmiképpen. A vajdasági parlament elnökeként azt tapasztalom, hogy az emberek többsége kilátástalan és bizonytalan helyzetben él. Szerbiának egészen egyszerűen megoldást kell találnia a bizonytalanság mérséklésére. Hiszen a társadalmat szinte szétfeszíti a kilátástalanság. Elmondhatom, hogy amióta az elnöki tisztséget betöltöm a tartomány parlamentje már nemcsak kormányzati végrehajtó szervként működik, hanem komoly, saját elképzelésekkel rendelkező politikai testületként is.

* Az utóbbi időszakban Szerbia kétségtelenül közeledett Európa felé. Sokszor lehettünk azonban már tanúi közeledéseknek, s még többször eltávolodásoknak. Mi a véleménye Szerbia, azon belül is Vajdaság európai uniós jövőjéről?
— Az elmúlt esztendő során számos fenntartás fogalmazódott meg külföldről az aktuális szerb kormány működésével kapcsolatosan. Azt azonban látni kell, hogy a jelenlegi kormány sokkal alaposabban foglalkozik a reális problémákkal, illetve kihívásokkal, mint az előző kormányzatok. A koszovói helyzet rendezésén kívül megemlíthetném akár a magyar—szerb megbékélési folyamatot is, amelynek hamarosan újabb jelentős állomásához érkezünk. Szóval az európai közeledés területén jelentős előrelépés történt a mögöttünk álló fél esztendőben. Innen már nincs visszaút. Az országos költségvetésből már nincsenek források arra, hogy a valóban javuljon az ország helyzete. Az egyedüli lehetőség az európai pénzekben rejlik. Nincs tehát más út, melyen járni tudnánk. Vajdaságnak pedig mindenféleképpen kiemelt szerephez kell jutnia a jövőbeli Európai Unióban.