Így hangzott a 10., jubileumi Sakktivity szlogenje, melynek október 11-én a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola adott otthont.
A versenyzők az idén Szabadka, Palics, Magyarkanizsa, Hajdújárás, Csantavér, Ada, Szeged és Medgyesegyháza képviseletében érkeztek. A gyerekeket, ahogy minden évben, különleges sztárvendégek kísérték. Csapatvezető szerepében tündökölt Szalai Attila, hetilapunk karikaturistája, Csík Mónika író, Sóti Juli énekesnő, Csíkos Dániel televíziós műsorvezető, Kovács Pécskai Emese festőművész, Pámer Csilla színésznő, Bognár Bence válogatott asztaliteniszező és végül, de nem utolsósorban Facković Melissza rádiós műsorvezető. Az eseményt Varjú Potrebić Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja nyitotta meg, a jó hangulatért műsorvezetőként Brasnyó Zoltán, játékmesterként pedig maga az ötletgazda, Rózsa Zsombor felelt.
A résztvevők felsorakoztak a végső játékhoz
A Sakktivityt a világ első és egyetlen játékos sakkvetélkedőjeként tartják számon, melynek különlegessége, hogy interaktív feladatok formájában vegyíti a sakk intellektuális elemeit a közösségformálás élményével. A játék megalkotója Rózsa Zsombor, kitartó munkájának és elszántságának köszönhetően ez a formabontó sakkesemény nemcsak a vajdaságiak, hanem az egész világ figyelmét is felkeltette.
— Már rendkívül sok kutatás alátámasztja, hogy a sakk több mint 60 készséget, képességet és attitűdöt fejleszt a gyerekeknél, úgyhogy ma már sokkal fontosabb szerepe van annál, mint hogy sportként vagy játékként tekintsünk rá. Ez egy hihetetlen pedagógiai eszköz, mely abszolút megadja a gyerekeknek azt a tudást, amely a mai világban szükséges számukra — hangsúlyozta Rózsa Zsombor. Az esemény egy hatalmas összefogás része, mely a sakk értékén felül megmutatja a közösségépítő erejét is.
— Óriási dolog az, hogy egy rendezvény tíz éven keresztül fenn tudott maradni, rengeteg élmény született az elmúlt években, ezeket fogjuk ma felidézni. Ez a rendezvény arról fog szólni, hogy azokat a játékokat játsszuk, és azokat a sztárvendégeket hívtuk meg, amelyeket/akiket a gyerekek nagyon szeretnek, illetve olyan videóbejátszásokkal készültünk, amelyek felidézik az elmúlt évtizedet — mondta Rózsa Zsombor. — Ez egy merőben formabontó sakkozási forma, tíz évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy egy vetélkedőt és show-műsort is lehet a sakk köré építeni. A lényeg az, hogy itt mindenféle játékos feladatot, akadályokat, kreatív feladatokat kell, hogy megoldjanak a gyerekek és a sztárvendégek, a sakk szabályrendszere szerint. Úgyhogy rendkívül izgalmas, akik visszatértek, azt mondták, hogy ez egy nagyon pezsdítő rendezvény, mert hihetetlen energiákat szabadít fel. Mondjuk úgy, hogy a sakk óriási szabályrendszeréből ki vannak ragadva elemek, és köréjük van felépítve egy játék, úgyhogy azok is, akik nem sakkoznak, nagyon könnyen el tudják sajátítani a játékokat. A gyerekek nagyon szeretik ezt a rendezvényt, és nem csak a vajdasági gyerekekről van szó, a Sakktivity hírneve bejárta az egész világot. Több éven keresztül a Világsakkfesztivál szerbiai programjaként volt jelen, illetve az idén a Világsakkfesztivál centenáriumi vagy központi eseményére is kapott meghívást, úgyhogy Budapesten is szerveztünk Sakktivityt. Hogy a gyerekek mennyire szeretik, azt leginkább az mutatja, hogy milyen sok helyre hívnak bennünket. Újzsedniken is jártunk, Újvidéken, előtte Csantavéren, de Szabadkán is szerveztünk Sakktivity-rendezvényeket, mert a gyerekeknek óriási igényük van az ilyenfajta intellektuális felüdülésre. A sakk a popkultúra szerves része lett, ugyanúgy, mint a videójátékok. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a sakk folyamatosan követi a trendeket, online felületeken, applikációkon elérhető, és rendkívül motiváló, mert ugyanúgy, mint egy videójátékban, fejlődni kell, pontokat gyűjteni, ami abszolút összhangban van a mai fiatalok igényeivel. Jelenleg a sakk helyzete nincs megoldva az iskolarendszerben, szabadidős tevékenységként jelen lehet, de más formában egyelőre nem.
Rózsa Zsombor
Kovács Pécskai Emese a csantavéri csapat élén állt, míg Csíkos Dániel a hajdújárási gyerekeket vezette. A vetélkedő előtt sikerült egy rövid interjú erejéig arról kérdezni őket, mit várnak a versenytől.
K. P. E.: — Számomra ez a nap újra nagyon izgalmas, mivel másodjára vagyok csapatkapitány, nagyon örülök a felkérésnek, számomra ez nagy megtiszteltetés, szívesen vagyok itt. Izgulok, tavaly a tornyosiak csapatkapitánya voltam, most a csantavéri csapat élén állok, de ezúttal ismerem is a diákokat az iskolából, ahol tanítok.
A csantavéri csapat és kapitánya
* Nem ismeretlen számodra a verseny. Van esetleg valamilyen taktikád?
— Úgy érzem, sok minden a szerencsétől függ. Azt gondolom, annyira nem tudtunk felkészülni, viszont már előre próbáltuk megbeszélni a csapattal, hogy melyik játéknál ki fog játszani, hogy ki miben a legjobb, mindössze ennyi a taktikánk — mondta Emese.
Cs. D.: — 2021-ben voltam csapatkapitány a Sakktivityn, akkor a magyarországi Tompa csapatának voltam a kapitánya. Megvallom neked őszintén, akkor tanultam meg sakkozni, de a megtanultam lehet, hogy egy kicsit túlzás, inkább csak az alapokat sajátítottam el. Azóta is ezt az alaptudást használom, taktikám nincs, azért vagyok itt, hogy segítsek és szurkoljak, illetve teljes vállszélességgel a csapatom mellett legyek. Az idén a hajdújárási csapatnak vagyok a vezetője, és úgy hiszem, hogy egy nagyon erős mezőny alakult itt ki, ami a sztárcsapatkapitányokat illeti, úgyhogy oda fogjuk tenni magunkat, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy mi legyünk az elsők. Biztos vagyok benne, hogy a hajdújárási csapat nagyon ügyes és erős.
A szünetekben a szervezők ajándékcsomagokat sorsoltak ki a játékosok között, az élményt pedig színes videóbejátszásokkal tarkították, melyeknek köszönhetően visszatekinthettünk az elmúlt évtized meghatározó pillanataira.
Sztárvendégek és csapataik
A csantavéri Konc Edvin és Kőműves Csongor nagy lelkesedéssel vágott neki a napnak. Mindkettőjüket az édesapjuk tanította meg a játékra, már egészen kicsi korukban.
K. E.: — Hatéves korom óta sakkozom, apukámmal minden este játszunk.
K. Cs.: — Engem is apukám tanított, öt-hat éves sem voltam, amikor már tudtam sakkozni.
* Mit vártok a mai naptól, mennyit készültetek?
— Nyerésre számítunk, tanulmányoztuk a szabályokat, számítógépen sakkoztunk. Van, hogy sokat gyakorolunk, máskor kevesebbet, attól függ, mennyi időnk van — mondták a fiúk.
Minden csapat igazán keményen küzdött, hogy a dobogó legfelső fokára állhasson, végül ez a magyarkanizsai versenyzőknek sikerült. Másodikként a hajdújárási, bronzérmesként pedig az adai csapat végzett. Az esemény végén egy különleges koncert is szórakoztatta a jelenlévőket, Sóti Juli csillogtatta meg énektudását.
A nyertes Magyarkanizsa
