Az Emlékezzünk Móra Ferenc ezeregy arcára! című program koszorúzással kezdődött a Csóka és Zenta közötti Tűzkőhalmon. Ezen a helyen — melyet az utókor 2007-ben kopjafával jelölt meg — az író, újságíró, muzeológus és régész 1907 és 1913 között nyolc alkalommal vezetett régészeti ásatásokat, melyeknek gazdag leletanyagát Szegeden, az író nevét viselő múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. Ennek eredményeként Csóka és Móra Ferenc neve nemcsak a régészeti szakirodalomban, hanem a köztudatban is összeforrt.

A kegyelet virágait Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár igazgatója, Csizmadia Edit magyartanár, a Somogyi-könyvtár könyvtárosa, dr. Kürti Béla, a szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott régésze, Móra-kutató, a csókai Líra Egyesület Szép Szó egyletének nevében pedig Erdélyi Ilona és Banka János helyezte el. Az alkalmi rendezvény Csókán folytatódott. Móra Ferenc köztéri mellszobrát a többi közt a gyűjtők szakosztálya is megkoszorúzta a helyi Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület nevében. A helybeli általános iskola negyedikes tanulói Hudák Edit felkészítésében A csókai csóka című Móra-költeményt adták elő.

Az emlékünnepség a Művelődési Ház előcsarnokában fejeződött be. A szép számban megjelent közönség meghallgatta Csizmadia Edit és Kürti Béla előadását.

Kürti Béla elmondta: Móra több száz sírt és több ezer tárgyat ásott ki Csóka környékén, itt ugyanis nem csupán egy korszakhoz kötődő leleteket találtak — a neoliton kívül avar kori temetőre is bukkantak. A nyugalmazott régész hozzátette azt is, hogy erről a területről, illetve ásatásról magyar nyelvű ismeretterjesztő munka még nem jelent meg.