Monok történelmet ír

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Monok történelmet ír

Magyarországon a mai napig politikai helyezkedést, világnézeti orientációt vagy akár pártpreferenciát meghatározó tényező a kettős állampolgársághoz való viszonyulás. Persze nemcsak úgy általában a kettős állampolgárságról van szó, hanem kifejezetten a határon túliakkal szembeni erkölcsi adósságról...

Magyarországon a mai napig politikai helyezkedést, világnézeti orientációt vagy akár pártpreferenciát meghatározó tényező a kettős állampolgársághoz való viszonyulás. Persze nemcsak úgy általában a kettős állampolgárságról van szó, hanem kifejezetten a határon túliakkal szembeni erkölcsi adósságról is Az egyik oldalnak borsódzik a háta az ,,erkölcsi adósság' megnevezéstől, de különös módon, ha saját magukról van szó, azaz arról, hogy kapjanak a Nyugaton idegen országban állampolgárságot, vízumot, munkalehetőséget, akkor rögtön megváltozik a hozzáállás. Ez ugyanis szerintük jár nekik, mások viszont legyenek csak továbbra is másodrangú emberek.
A jelenlegi kormány próbál, vagy legalábbis igyekszik, változtatni a hozzáálláson. Semjén Zsoltra ruházták a feladatot, hogy próbálja megértetni: a több az nem kevesebb, és ha valaki sajnálatos okokból elveszítette az egyik ujját, az még nem fogja letagadni, hogy egykor neki is öt ujja volt a kezén. A legnagyobb szégyen, hogy erről még mindég beszélni kell, bizonygatni, igazságot keresni, ahelyett, hogy civilizált módon megférnének egymás mellett legalább az egy nemzethez tartozók.
Semjén Zsolt augusztus 20-án kijelentette, hogy ettől a naptól fogva letöröltük ,,a lelki Trianon' szégyenét. Rámutatott, hogy közösek a gyökereink, közös a nyelvünk, közös a történelmünk, egy kultúra örökösei vagyunk, így összetartozunk. A kettős állampolgárságról szóló törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy a határon túli asszimilációs folyamatot megfordítsa, s megerősítse a határon túliak magyar identitását.
Mint ismeretes, az Országgyűlés május 26-án 344 igen, 3 nem és 5 tartózkodó szavazattal úgy döntött, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. A köztársasági elnök -- akitől sürgős kihirdetést kért a parlament -- május 31-én aláírta a törvényt. A Fideszes és KDNP-s képviselők -- Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt -- által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. A módosítás értelmében kedvezményes honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet. Magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgárok vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, hogy megkaphassák az állampolgárságot.
Monokon azonban ezt is továbbgondolták, és erkölcsi szempontból döntésével mindenképpen jelesre vizsgázott az önkormányzat.
Szepessy Zsolt, Monok polgármestere úgy fogalmazott, hogy a monoki önkormányzat a kettős állampolgárság történelmi jelentőségét felismerve, annak kiteljesedését elősegítve lehetővé teszi, hogy az elszakított országrészeken élő magyarok állandó lakosként a településre bejelentkezhessenek, és ezáltal minden magyar állampolgárnak járó jog megillesse őket. A kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek -- erről döntött a település képviselő-testülete. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be.
Persze, érdemes mindezt jelképesen felfogni, ez nevezhető annak a bizonyos civilizált magatartásmódnak.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Monok történelmet ír
Nézőpont
  • TÓTH Péter
  • 2018.04.08.
  • LXXIII. évfolyam 14. szám
Monok történelmet ír
Községeink Életéből
Facebook

Támogatóink