Az eseményt dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke nyitotta meg, a résztvevőket Ivana Stevanović, a Kriminológiai és Szociológiai Kutatások Intézetének igazgatója, valamint Zoran Pavlović tartományi ombudsman köszöntötte.

A gyűlöletbeszédet különböző aspektusokból közelítették meg a szakértők, érintve a nemzeti közösségek és kisebbségek jogait, az iskolásokra jellemző kortárserőszakot, vizsgálták a független intézmények szerepét, szó volt a büntetőjogi felelősségről, valamint a nyilvános és internetes kommunikációról, továbbá rávilágítottak a multikulturális környezetben élő fiatalok helyzetére is.

— A gyűlöletbeszéd olyan téma, amelyről nem lehet keveset beszélni, hiszen a mai életnek, a társadalmi folyamatoknak, illetve a közösségi hálóknak a velejárója. Ennek ellenére azt is el kell mondani, hogy pozitív irányban változott meg a helyzet az elmúlt tizenöt évben — nyilatkozta a sajtónak Pásztor Bálint. — Tizenöt évvel ezelőtt a híradások a magyarellenes atrocitásokkal és az egyéb kisebbségellenes megnyilvánulásokkal voltak tele. Az elmúlt években mindannyiunknak köszönhetően el tudtuk érni, hogy ezek már csak szórványosan fordulnak elő, ha egyáltalán előfordulnak. Teljes mértékben megváltozott a társadalmi klíma. Alapjában nincs kisebbségellenes hangulat, az ilyen konferenciák pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző profilú szakemberek elmondhassák a véleményüket, megfogalmazzák, mit kell tenni annak érdekében, hogy társadalmunkban még kevésbé legyen jelen a gyűlöletbeszéd, amire egyébként a világ minden országában van példa. Éppen ezért fontos, hogy a tartományi ombudsman itt, Szabadkán tartja meg ezt a konferenciát, ami a jó együttműködésnek egy újabb bizonyítéka.

— Nincs dilemma afelől, hogy zéró toleranciát kell tanúsítani minden olyan megszólalás esetében, amely bármilyen módon is diszkriminatívan érint egy személyt vagy közösséget, legyen szó faji, nemi, vallási, életkor szerinti vagy szexuális irányultságról. Toleráns magatartás és nem diszkriminatív viszonyulás nélkül nem tudunk egy jobb, elfogadó közös jövőt felépíteni — hangsúlyozta Zoran Pavlović tartományi ombudsman. — Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy ezzel a témával folyamatosan foglalkozni kell. A független intézmények szerepe is vitathatatlan, melyeknek ki kell venniük részüket a felelősségből, és azonnal, habozás nélkül kell reagálniuk bármilyen gyűlöletbeszédre, legyen az egy falfirka, graffiti vagy nyilvánosan kimondott szó, függetlenül attól, hogy hol hangzott el vagy jelent meg a közösségi médiában. Bukkanjon fel bárhol, a gyűlöletbeszéd nyilvános elítélést érdemel. Ezért azt javasoljuk, hogy a megnyilvánulásainkban törekedjünk arra, hogy a lehető legtoleránsabbak legyünk egymás iránt, és nyilvánosan határolódjunk el a diszkriminációs magatartás minden formájától.

A konferencián bemutattak egy, a gyűlöletbeszédről szóló előadás-gyűjteményt is, mely húsz szerző munkáit tartalmazza. A szabadkai tanácskozás egyébként egy fontos jubileumi rendezvénysorozat kezdete is volt, hiszen húsz évvel ezelőtt alapították meg a tartományi ombudsman intézményét.